Gyászimát tartottak a jeruzsálemi terrortámadás áldozataiért csütörtök reggel a Frankel Leó utcai zsinagógában.

Jennifer Teege 38 éves korában tudta meg, hogy nagyapja volt az a náci parancsnok, aki Spielberg Schindler listája című filmjének perverz alakját ihlette.

Az egykori kisvárdai zsinagógában koncertezett a Budapesti Fesztiválzenekar

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Cenzúrázták Kertész Imrét, vagy sem? Megszólal a The New York Times főszerkesztő-helyettese.

Tudjuk, mit mondott Kertész Imre (azt akarták hallani, Magyarországon diktatúra van), és mit mondott a vele interjút készítő New York Times-os újságíró (diktatúráról szó sem esett). … Tovább »

Péntek délután avatták fel az ETLE BTK második világháborús emlékművét a Trefort Kertben az egyetem azon oktatóinak és hallgatóinak tiszteletére, akik a holokauszt során és a második világháborúban vesztették életüket.

A pénteki avatáson a Trefort-kertben Balog Zoltán, … Tovább »

Mandler Dávid
Kelet és nyugat mezsgyéjén
 Múlt és Jövő Alapítvány, 2014. 298 oldal.
Ez a monográfia Vámbéry Ármin halálának 100. évfordulójára született, hogy ,,aktuálissá” tegyük a nagy tudós sajnos nem eleven emlékét. A könyv igazi időszerűségét nemcsak a kegyes … Tovább »

Rég nem látott és hallott jobboldali újságírók kaptak mikrofont szerda este egy könyvbemutatón, és Kondor Katalin, illetve Chrudinák Alajos bátran élt is a lehetőséggel. Zsidózva, buzizva, hazaárulózva siránkoztak a rendszerváltás kudarcán és a sajtó jelenlegi helyzetén. Nosztalgiaest a szocializmus emblematikus újságíróival.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Ma délelőtt került bemutatásra a budapesti Fogasházban az a több mint 50 felvételt tartalmazó videó-sorozat, amelynek keretében magyar zsidó és nem zsidó közéleti személyek beszélnek a zsidósághoz fűződő viszonyukról.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke fontosnak tartja, hogy végre ne arról folyjon a vita, ki diszponálhat a felújítási pénzek felett, ezért a Mazsihisz vezetősége minden érintettnek azt javasolta, hogy erről a kormány döntsön – olvasható a Mazsihisz közleményében.

Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”

Világos, egyértelmű szavakkal ki kell mondanunk, történelmünk szégyenének tekintjük azokat az időket, amikor államunk vezetői felhatalmazva érezték magukat arra, hogy vérgőzös eszméktől megrészegülve megtagadják a nemzetünkhöz tartozókat – jelentette ki Áder János köztársasági elnök az Abda határában álló Radnóti-emlékhelynél a költő halálának hetvenedik évfordulóján, vasárnap rendezett megemlékezésen.

Számos, Magyarországon először látható filmmel, többek közt Oscar-esélyes világháborús történettel és rendhagyó kísérőprogramokkal várja az érdeklődőket november 20. és 23. között a III. Zsidó Filmfesztivál.

A filmfesztivál célja, hogy minél sokrétűbb … Tovább »

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Az idei évben fellángolt izraeli-palesztin konfliktusok háttere és eseménysora nem kevésbé bonyolult, mint a térség eddigi története. Sokan arra vezetik vissza a nyár óta egymást követő erőszakos cselekményeket, hogy egyrészt a zsidó oldalon egyre erősödik a Templom-hegy hozzáférhetőségének igénye, másrészt az izraeli vezetés demonstratívan támogatja az arab negyedbeli, illetve a keleti városhatáron kívüli, zsidók számára új otthonokat biztosító építkezéseket. A Templom-hegy használatának zsidó hívei azzal érvelnek, hogy nekik is járnak ugyanazok a jogok a szent helyeken, mint arab társaiknak. A város feletti rendelkezés, s ezen belül az építkezés jogát pedig mind korai, mind modern történelmük alapján természetesnek tartják.

Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.

Mahmúd Abbász palesztin elnök az izraeli aktivistát meglövő férfit, a Hamász terrorszervezet pedig a tömegbe gázoló terroristát magasztalta az elmúlt napokban, ezért Jeruzsálem azzal vádolja a palesztinokat, hogy szítják a feszültséget. Egyre több a rendőr az izraeli fővárosban, és a feszültség is egyre csak nő.