Amikor nekiindultam egy évre Izraelbe, naiv módon úgy gondoltam, már van némi elképzelésem az izraeli társadalomról, túl nagy sokk nem érhet.

Úgy éreztem, egy csomó dolgot tudok: hogy vannak nagyon, közepesen, kevésbé és egyáltalán nem vallásos emberek. Vannak szefárdi és … Tovább »

Orbán Viktor és Julio Iglesias is a jelöltek között volt

Február 16-án – illő módon Brüsszelben, az Európa Parlament épületében – tartotta alakuló ülését az Európai Zsidó Parlament. Most már csak az a kérdés, hogy az Interneten megválasztott 120 képviselőt ki delegálta, … Tovább »

A németek többsége szerint Izrael bírálata nem tabu, csaknem minden második választásra jogosult német pedig úgy gondolja, hogy Irán sokkal inkább fenyegeti a békét, mint a zsidó állam – mutatta ki egy felmérés, amelyet a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap ismertetett Günter Grass Nobel-díjas német író Izraelt bíráló versével kapcsolatban.

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

Állami léte talán legnehezebb időszakát éli Izrael. A mindent felülíró, második holokauszt rémképét előrevetítő iráni atomfenyegetettség mellett “hagyományos” problémái, a palesztin kérdés és a nemzetközi megítélés romlása is egyre súlyosabban nehezedik Tel-Avivra. Tavaly ősz óta a pártok sorozatos tisztújítási eredményei is azt mutatják, hogy az ideológiai hovatartozást felülírják a biztonsági kérdések.

Szerkesztőségünk – a hozzátartozók és szimpatizánsok kérésére – az alábbi felhívást teszi közzé:

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Szombat – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata

Te vagy „a séf, aki Izraelben dolgozott”. Hol kezdődik a sztori? ’89-ben egy kofferrel indultam útnak, nem volt mögöttem háttértámogatás, előttem biztos jövő, kicsit a sorsra bíztam magam, mikor elindultam Izraelbe. Ugyanakkor a dolog nem volt előzmény nélküli, és különösen nem volt véletlen. Módom volt 1987-ben és ’88-ban is Izraelbe látogatni.

Horthy Miklós kormányzása alatt nem esett bántódása a muraközi zsidóknak, a németekkel szorosabban együttműködő Szálasi azonban kiszolgáltatta őket a hitleri eszméknek. Ezt Vladimir Kalsan muzeológus mondta a muraközi zsidóság történetét bemutató kiállítás megnyitóján.
 

A lét és nemlét közti álomban egyensúlyozó zsidóságot annak idején a
szerző azzal a felébresztő kérdéssel törekedett szembesíteni, hogy
akar-e létezni, vagy sem…Talán nem túlzás megállapítani, hogy már maga ez a kérdés is része a
tradíciónak, melyet ilyen élességgel Illés tesz fel elsőként a Karmel
hegyén. Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre

„Az, hogy a Wallenberg emlékévet, tudatos választásunk alapján a Magyar Nemzeti Múzeumban nyitjuk meg, hitvallás arról, hogy nemzetünk örökre szakított a XX. század sötét szellemével (…) Raoul Wallenbergre emlékezve amellett teszünk hitet, hogy ideálunk és értékeink az övével azonosak.

E hír valójában nem újdonság. Várható volt, mégis, a döntés hivatalos bejelentése nyitja a hírműsorokat tegnapelőtt délutántól. Yair Lapid, mértékadó újságíró, az izraeli kettes csatorna legnépszerűbb, péntek esti magazinjának műsorvezetője politikai pártot alapít.

A látványban nincs semmi rendkívüli: amerikai egyetemi hallgatók egy
csoportja félkörben állva tapsol, fél lábon ugrál, és jiddisül azt
énekli, hogy “Az der rebe zingt, zingen alle hszidim” (Ha a rebbe
táncol, táncol minden hászid). A jelenet az atlantai Emory Egyetemen
játszódott le, annak a néhány észak-amerikai egyetemnek az egyikén,
amelynek oktatási programjában szerepel a kelet-európai zsidók németen
alapuló nyelve, a jiddis.

“Valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a »Jobbik-hatás« áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.”

Ruth Fainlight 1931-ben született New Yorkban, és tizenöt éves kora óta
Angliában él. Hosszabb időt töltött Franciaországban és Spanyolországban
is, fordított is e nyelvekből. Verseken kívül színdarabokat,
novellákat, operalibrettókat ír. 

A brit zsidó író 2010-ben Booker-díjat nyert regénye, mely magyarul a
Noran Libro kiadónál jelent meg a napokban, három barát története
barátságról, szerelemről, hűségről, gyászról, zsidó identitásról.

Cardin szenátor, aki személyesen nem vett részt a bizottság múlt pénteki
meghallgatásán, utólag nyilatkozatot csatoltatott a meghallgatás
jegyzőkönyvéhez. A testület társelnöke felszólított a helsinki folyamat
emberi dimenziójáról 1989-ben megtartott koppenhágai konferencián
elfogadott, az antiszemitizmust elítélő dokumentum rendelkezéseinek
végrehajtására. 

A tandíjfizetés elmaradása miatt a Budapesten 1905-ben született Arthur Koestlert kirúgták a bécsi Technische Hochschuléből, így mérnöki tanulmányait sohasem fejezte be. Egyetemi éveit Ady Endre németre fordításával, valamint ama zsidó párbajszövetségekben töltötte el, melyek az antiszemita diákcsoportosulásokkal mérkőztek, ha netán párbajképességüket elismerték. Ezeket a szövetségeket a cionizmus atyja, Theodor Herzl alapította Bécsben.