A második világháború a legborzalmasabb pusztítást hozta Európára, az európai kultúrára – mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

Pepe Danquart számos sikeres rövidfilm, nagyjátékfilm és dokumentumfilm rendezője, akit Schwarzfahrer című rövidfilmjéért Oscar-díjjal jutalmaztak. Legújabb alkotásában Yoram Friedman Holokauszt-túlélő történetét dolgozza fel Uri Orlev regénye alapján. A Fuss, fiú! magyarországi premierje kapcsán beszélgettünk vele.

Száz éve született Charlotte Delbo francia ellenálló, Auschwitz írója.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

Megegyezik vajon a kormány a zsidó szervezetekkel (és más kritikusaival) a Holokauszt Emlékév vitatott kérdéseiben? A vita lényege: hogyan ismerje el a kormány Magyarország felelősségét a holokausztban. Elazar Barkant, a New York-i Columbia Egyetem történész professzorát arról kérdeztük, hogyan tették ezt más országok, hogyan politizálódik át világszerte a történelem, és hogyan lehet egy konfliktus után közös értelmezéseket létrehozni bűnös és áldozat között.

A próbababák

Nézzétek. Nézzétek. – Összekuporodva ültünk a priccsünk deszkáin, ami ágyként,asztalként, padlóként szolgált. A tető nagyon alacsony volt. Csak ülni lehetett, behúzott fejjel. Nyolcan voltunk – a mi nyolcas csoportunk, amelyet csak a halál választ majd el –, … Tovább »

A dániai zsidók megmentésének 70. évfordulójára emlékeztek hétfőn a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes beszéde a „Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában” című konferencián

Tisztelt Annette és Katrina Lantos!

Tisztelt Lapid Miniszter Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország a jóakaratú emberek köztársasága! Egy … Tovább »

Színész nem lehetett, ezért vasesztergályosnak állt. Később az angol nyelv mellett kötelezte el magát, tanított és fordított (brit, amerikai és afrikai szerzők műveit), és persze írt, verset, regényt és esszékötetet. Legújabb – önéletrajzi – regénye (Két szimpla a Kedvesben) … Tovább »

Alkotva ellenállni – Kiállítás a milles-i internálótáborban

A holokauszt túlélői tovább élnek a kortársaiknál. A jelenség oka az lehet, hogy aki súlyos szenvedésen megy át, általában megerősödik: hiszi, hogy az életnek és benne a szenvedésnek oka van, és tanulni kell belőle. Az értelmes élet iránti vágy különböztet meg bennünket … Tovább »

Részlet Romain Gary A virradat ígérete című önéletrajzi regényéből

Előkerült az elveszettnek hitt, nagy valószínűséggel soha nem publikált korabeli elemzés Szálasi Ferenc elmeállapotáról. A szakértői jellemzés kórosan torzult, zavaros, skizofrén személyiségként írja le a később emberiség elleni és háborús bűntettek miatt kivégzett nyilasvezért.

Ranschburg Jenő, a közismert és népszerű lélekgyógyász március 10-én, 76 éves korában elhunyt. A Szombat munkatársa, Várnai Pál napokkal korábban fejezte be a vele készült, alábbi interjút…

Umberto Eco szélhámos hamisító hőse végigszáguld a 19. század második felén: Garibaldinál kémkedik, Sigmund Freuddal vacsorázgat, machinál a Dreyfus-ügyben, és ha ez még nem lenne elég, ott bábáskodik a Cion bölcseinek jegyzőkönyveként elhíresült titokzatos iromány születésénél is. Múlt héten látott napvilágot olasz nyelven Eco Il cimitero di Praga (A prágai temető) című új regénye, amit az olasz sajtó az új A rózsa neveként harangozott be. Barna Imre már javában dolgozik a regény magyar fordításán, ami csak a jövő évben lesz kész, de addig is mesél a briliáns és bonyolult regényeiről ismert Umberto Eco legújabb könyvéről.
 

Akkor, a háború végével, mindenkinek volt története. Hihetetlen, csodálatos, abszurd, arról, hogyan menekült meg, hogyan úszta meg, a frontot, a bombázást, a deportálást, a bezártságot, a menetet, az ínséget és az elmebajt. Élvezettel és szörnyülködve meséltük, magunk sem hittük, hogy megtörtént, hogy megtörténhetett, hogy megúsztuk, hogy túléltük. 

Hogyan emlékezünk meg egy klasszikus íróról? Úgy, hogy fényesre csiszoljuk a sírkövét? Vagy úgy, hogy hamis pátosszal könnyezünk az emlékművénél? Netán úgy, hogy elzengünk néhány agyonhasznált és -koptatott közhelyet? Vagy pedig úgy, hogy megpróbálunk minél többet megtudni … Tovább »

1. ÉBERSÉGEK

Ötven éven át a nyugati zsidókat óvta a nácizmus pajzsa. Hitler – ahogy azt Bernanos1 írta – valóban szégyenbe hozta az antiszemitizmust.
Azt hittük, ez a szégyen végleges. Ám talán csak átmeneti volt. Azt hittük, végleg a miénk, de most visszatekintve úgy tûnik, … Tovább »

Andrei Oişteanu: A képzeletbeli zsidó. Kriterion, 2005, Kolozsvár. 466 oldal. Fordította: Hadházy Zsuzsa

 „Egy bojár elvesztette, egy nem zsidó megtalálta, és mindketten a zsidóba kötnek bele.” (moldvai közmondás)

A kiváló román antropológus … Tovább »