Összesen 4,490 találat (1901 - 1920) : b. t..
A németek az 1934 és 1945 között elrabolt zsidó vagyon kevesebb mint 15%-át fizették vissza eddig minden kárpótlást beleszámítva. A kelet-európai országokban ez az arány az 5%-ot sem éri el, de az abszolút érték itt jóval alacsonyabb.
Következnek a számok.Egy német kutatás … Tovább »
A Szerbia felől érkező és Magyarországon regisztrált menekültek száma idén már meghaladta az ötvenezret. Feltehetőleg további (tíz)ezrek igyekeznek átjutni az országon anélkül, hogy a hatóságok tudomást szereznének róluk.
A témához hozzászólók általában indulatosan … Tovább »
Ari Shavit könyvének nemzetközi sikeréhez kellett az a skizofrénia, amely a nyugati világ számára alapvető szükséglet: Izrael jó hely, de bűnös is, szeretjük is, meg nem is, legyen is, meg nem is.
Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.
Az új Mazsihisz vezetés erős felhatalmazást kapott: Heisler Andrást kétharmados többséggel választotta meg a képviselő-testület. Újraválasztása, reméljük, cezúrát jelent és immár nincs visszaút a korábbi, sok tisztázatlan ügyet maga után hagyó zoltaista vezetéshez, sem személyekben, sem szellemiségben.
Spanyolországban elfogadták a szefárd zsidók visszatérési jogáról szóló törvényt.
A spanyol alsóház véglegesen jóváhagyta a szefárd zsidók leszármazottainak állampolgársághoz juthatását biztosító törvényt.
A csütörtökön elfogadott törvény értelmében a kérelem … Tovább »
Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor
„Ma már a tanárok nem forrásai, csupán előmozdítói az ismeretszerzésnek”
Nemes Jeles László, a cannes-i nagydíjas Saul fia rendezőjének rövidfilmjei és a díjnyertes mű referenciafilmjének tekintett Jöjj és lásd! című orosz nagyjátékfilm vetítése 35 mm-es filmkópiáról az Örökmozgóban.
„Ha Magyarországra jössz, kapd be!” – ha minden jól megy, hamarosan kb. ilyen tónusú plakátok lepik el az országot a magyar kormány jóvoltából. Mivel Ön ezt el tudja olvasni, ezért az üzenet nem másnak, Önnek szól, gratula, üdvözöljük minálunk.
Magyarország a 21. század … Tovább »
Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.
Auschwitz és Trianon
Aki nincs – így hangzik Forgách András 1999-es könyvének címe, amely a héber Zehuze (jelentése kb. „Ez van”) címet viselő, nagyszabású prózakísérlete közvetlen előzményének, szerves részének, avagy ellenpárjának tekinthető.
Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.
Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]
Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás
A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.
„Ha lesz közötted szűkölködő, testvéreid egyike, kapuid egyikében, a te országodban (…) ne keményítsd meg szívedet és ne zárd be kezedet testvéred előtt, aki szűkölködő.” (Mózes 5. 15:7.)
„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.
Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.
Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”