Szeptember 10- én vetem papírra ezeket a sorokat, mikor még nem tudom, csendesedében van-e a vihar, vagy még újabb hullámok vetik vállukat egyik-másik intézményünk falainak. Ha múlóban a botrány, érdemes-e újra felkorbácsolni a kedélyeket? Kinek használok vele? Úgy érzem, nem kevés … Tovább »

Őszre a kormány újabb kárpótlási törvényt ígért. Ez nem a vagyoni károk orvoslásával, hanem a személyi szabadságban politikai okokból elszenvedett sérelmekkel foglalkozik majd.

A sérelmek között szerepel a hazai és a szovjet bíróságok által politikai jellegű ügyekben kiszabott … Tovább »

A számítástechnikai eszközök tömeges alkalmazása a nyolcvanas évek derekán kezdődött Magyarországon. Az egyes nagyvállalatok és közepes méretű cégek és intézmények rendre alakították a számítástechnikai részlegeket; volt, amelyiket osztálynak, volt, amelyiket főosztálynak … Tovább »

Mi az oka annak, hogy a szakszervezeti mozgalmak születésekor annyi zsidó bábáskodott? Talán a bibliai próféták együttérzésre, s a jogok melletti rendületlen kiállásra buzdító szavai hatottak? Vagy a kelet-európai zsidó nyomorban öntudatra ébredt, gyakran autodidakta módon tanult … Tovább »

A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő ke­resztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették … Tovább »

Igazat lehetett volna adni Göncz Árpádnak, aki azt mondta: Történelmi jégverés ellen nincs biztosítás. Ezen az alapon a társadalom minden csoportja lemondhatott volna a kárpótlásról. így a sérelmek reparálatlanok maradtak volna, viszont a hiányos reparáció folytán nem keletkeztek … Tovább »

A zsidó kalendárium tisrí – vagy tisré – hónapja bővelkedik ünnepi dátumokban. Az első tíz napja – a Ros háSáná (“rásesóne” -, az újév két napjával és Jóm háKippúrim, Jóm Kippúr (“jankiper”, az Engesztelés Napjával – teszi ki a Tíz Bűnbánati Napot, a “Félelmetes Napokat”, … Tovább »

Az első alapítványtevő alighanem az Úr volt. Utólag, 5751 évvel a Teremtés alapítvány létrehozása után kétségtelen, hogy bár a szándék nemes, s az így keletkező világegyetem működőképes volt, a jogi formaságok terén elkövetett mulasztások később komoly bonyodalmakhoz vezettek.

Kezdjük … Tovább »

Jelen lapszámunkban új, rendszeresen jelentkező rovatot indítunk, amely a gazdasággal, a pénzügyi élettel, a vállalkozásokkal foglalkozik. Joggal szegezhetik nekünk a kérdést: minek ez nekünk? Minden vízcsapból ez a téma áraszt el bennünket, ráadásul ez az elegy zavaros és időnként … Tovább »

Amióta – negyvennégy éve – Bronislaw Huberman nincs az élők sorában, a világ zenei közvéleménye Yehudi Menuhint tudja a legnagyobb élő hegedűművésznek. Az egybevetés kettejük között több okból helytálló. Mindketten Mozart-korban, Huberman tizenegy, Menuhin tizenkét évesen lépett … Tovább »

Joel Barnea tanácsossal ülök szemben az izraeli nagykövetség virággal díszített szobájában. Arra kérem, bemelegítésként szóljon néhány szót önmagáról.

Szülei felvidékiek, a háború után emigráltak, majd a hatvanas évek elején Izraelben telepedtek le. Barnea úr Genfben … Tovább »

Zsidó katonák a császár és király szolgálatában (1788-1918)

Fenti címmel 1991. május 29-én nyílt a Hadtörténeti Múzeum első emeletén az Osztrák Szövetségi Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Szolgálatával közösen rendezett kiállítás.

Zsidók és katonaság – a fogalompárosítás … Tovább »

Éveken át aggódva figyeltünk Etiópiára. Ott is, mint félévszázaddal előbb Európában, zsidókat lágerekben tizedelt az éhség, a járvány, az őrök durvasága. Számukra is május hozta a szabadulást. Egy pénteki nap repülőgépek raja szállt le, sokan közülük a Messiás madarainak … Tovább »

Nem sok nemzetközi zsidó konferencián voltam még, talán ez az oka, hogy az ismeretlen társaságban is oly sok ismerős arcot véltem látni: Rafael Block úr El Salvadorból olybá tűnt nekem, mintha csak egy héttel korábban a Népszínház utcában láttam volna, senor Milton Henriquez arisztokratikusan … Tovább »

Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.

– Férfi … Tovább »

Rosszul lerágott csont

Május 22-én a Nap TV-ben Juszt László arról kérdezgetett két országgyűlési képviselőt, van-e antiszemitizmus Magyarországon. Csóti György (MDF) körülbelül úgy vélekedett, hogy nincs, nem is volt, eltekintve attól az 1944-es kis intermezzótól… Raj Tamás … Tovább »

A három zarándokünnep közül, amik alkalmából a Szentély fenn­állása idején illő volt Jeruzsálem­be zarándokolni, a második a He­tek ünnepe – héberül Sávuót (vagy ahogyan Magyarországon szokás volt és maradt mondani: Svüesz) éppen hét héttel követi Peszáhot, az Elkerülés … Tovább »

Kertész Ákos író a zsidó-ma­gyar identitásról beszélgetett áp­rilis 8-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben. A házigaz­da tisztét Sipos András filmren­dező látta el.

*

Resánszky Mária festőművész­nő kiállítása április 14-én nyílt meg az MZSKE Garay utcai ter­mében, … Tovább »

Modena csaknem 200 ezer lakosú város Milano és Bologna között. A XII. században épült hatalmas dóm közelében, a Mazzini téren áll az 1873-ban emelt zsinagóga. Aki megáll előtte, aligha gondol­ná, hogy olyan zsidó közösség számára épült, amely jelenleg mind­össze száz tagot … Tovább »

Beszélgetés Izrael budapesti nagykövetével

Négy héttel vagyunk a háború befejezése után, né­hány nappal Pészach előtt. Amikor a beszélgetés az olvasó elé kerül „hála” a nyomdai átfutási időnek, S’vuotot ünneplünk. Slomo Maromnak Izrael magyarországi nagykövetének, mint … Tovább »