László Károly műgyűjteménye

László Károly Bázelben élő világhírű me­cénás és műgyűjtő nemrég Magyarorszá­gon is bemutatta óriási gyűjteményét, annak egy jelentőségében nagy, szám­ban mégis csak kis részét, a több mint tizenötezer tárgyból körülbelül ezret. … Tovább »

Regényrészlet

És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jóked­vükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »

I.

Elvész a közösség, elvesznek a morális tájékozódás sarok­pontjai, a személyes jelentőség tudata – e bajok a szekuláris társadalom fő gondjai közé tartoznak. A modernitás mélyre­ható változásokat idézett elő, az emberi élet végességét, tö­rékenységét, halandóságát … Tovább »

LONDON: Ezer Weizmann látogatása Izrael Állam elnöke februárban hivatalos látogatást tesz Angliában. Izrael legmaga­sabb közjogi méltósága és a királyi család között ez lesz az első hiva­talos találkozás, bár 11. Erzsébet férje, Fülöp herceg 1994-ben fel­kereste az államfőt. … Tovább »

zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettő­zött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mö­gül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan te­kintetével nézve – … Tovább »

A Muszoe közgyűléséről szóló novembe­ri tudósítást szeretném kiegészíteni egy-két ténnyel, és kérem Önt, folyóiratában az alábbiakat közölni szíveskedjék:

Habár az egyesület nevében nem szere­pel, a Műszóé nemcsak az 1939-1945 kö­zött volt munkaszolgálatosok szervezete, … Tovább »

Mindig nagy érdeklődéssel olvasom folyó­iratukat. A legutolsó számukban foglalkoz­nak a közösség kárpótlásával és a kuratóri­ummal. A bekeretezett részben a következő olvasható: „Idős embereket tömörítenék a kuratóriumban, képviselőik közelítenek a 80-hoz, akik minden … Tovább »

….mindenki felelős a szavaiért, sza­vainak következményeiért, s minél messzebbre hallatszik el a szava, annál inkább.”

(Komoróczy G., Hiány, 1990. nov. 50.)

Szomorkás nap volt a pénteki, a felhők közül is csak ritkán bújt elő a nap. Ilyen időben, ha csak teheti a városlakó, … Tovább »

AZ ELSŐ MAGÁNFŐISKOLA Tel-Avivban megkezdődtek az elő­adások a Tisom nevet viselő nem­zetközi menedzserképző főiskolán. A két vagy négy szemeszterből álló kurzusokat ajánló oktatási intéz­mény egyik különlegessége, hogy nem állami vagy vallási vezetés alatt áll, hanem … Tovább »

(Ron B. Kitaj: Szétszórva a világban. Akadémiai Kiadó, 1994)

A Londonban élő s világhírű amerikai zsidó festő magyarul megjelent könyvé­nek alcíme pontosan megjelöli, miről szól a könyv: „Egy zsidó festő vallomása az életről, a művészéből. A diaszporizmus első kiáltványa.”

Kitaj … Tovább »

80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum

1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, ma­gánszemélyektől és felekezeti intézmé­nyektől … Tovább »

Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.

„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverek­ből, amit te … Tovább »

Identitásváltás Észtországban

Észtország háromezer főnyi szer­vezett zsidóságának 65 százaléka orosz ajkú. Többségük a hetvenes évek­ben költözött a legészakibb balti köztár­saságba, amelynek erős polgári hagyományait még a több évtizedes brutális szovjet uralom … Tovább »

1.

Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt ír­ja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsa­pása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan né­metek vagy franciák, mint az igazi néme­tek és franciák, addig az értelmiségi zsi­dók … Tovább »

Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása

Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosí­tott Zsidó Gimnázium épületének kár­pótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »

Ez év november 15-án ismét összeültek a jóvátétel ügyében a szokásjog által szavazati joggal felruházott zsidó szervezetek képviselői. (A szervezetek neve alábbi listánkon olvasható.) napirendjükön a korábbi alkalmaktól eltérően döntéshozatal is szerepelt: a jóvátételként … Tovább »

Novák Attila itt következő írásának előzményei szeptem­beri számunkig nyúlnak vissza. Kartal Zsuzsa ott megje­lent kisebbségvédő írását (Vizsga) bírálta szerzőnk a Szombat októberi számában egy olvasói levél formájá­ban (Pótvizsga). Szalai Pál felháborodott reakciója … Tovább »

A Mazsihisz elnöke nem hallott a 360 millióról
Megszavaztak valamit
Seres László: Közösségi kárpótlás és elosztási harc
Kovách András: Segítettek a tájékozódásban
Kerekes Tamás: Mitől függetlenek?
Szalai Pál: A Magyar Fórumba való…
Summary
Gimes Katalin: Egy elfeledett mizantróp
Pelle … Tovább »

Fektessen belénk

Ezen is túl vagyunk. A kor­mány márciusi határozata nyomán most a parlament elé került, és nagy többség­gel el is fogadtatott a zsidó közösségi kárpótlás közalapítványának létrehozá­sa, mégpedig igen nagy többséggel; ez azonban csak annak a jele, hogy … Tovább »

Szomorúnak tartom, hogy a lap lekö­zölte Novák Attila rosszindulatú, zava­ros és ripők hangvételű levelét.

Novák Attila nehezményezi, hogy Kartal Zsuzsa különös érzékenységet tanúsít a cigánykérdéssel kapcsolatban és figyelmezteti a zsidó származású embereket: ne üljenek … Tovább »