Összesen 4,426 találat (3241 - 3260) : b. t..
2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
II. rész
1939-ben mintegy 375 ezer zsidó élt az akkor 1,3 milliós Varsóban. Ma az 1,7 milliós lengyel főváros zsidó lakossága pár ezer fő lehet.
VAN IGÉNY ANTISZEMITIZMUSRA
Krakkóból az Ernest Malinowskiról elnevezett expresszvonattal … Tovább »
Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó
Interjú három, zsidóságát vállaló önkormányzati képviselőjelölttel
MERKER DÁVID
23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)
Bevállalja?
„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról
Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?
Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »
„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál
Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »
STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról
Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok között nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosságnak teret adó demokráciában gyakrabban … Tovább »
VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban
Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatértem a deportálásból. Hozzáteszem, az életben maradásra akkor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »
KÁDÁR ÉTKEZDE
A jó Kádár
Arról, hogy a Klauzál téri Kádár étkezde a budapesti őstörténet része legyen, saját maga gondoskodik.
A falakat egykori és mai celebritások fotói, elismerő szavai díszítik, a kockás terítős, szódásszifonos miliő olybá hat, mintha öröktől … Tovább »
Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg.
SZEGŐ PÉTER
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
I. rész
1938-ban mintegy hatvanezer zsidó élt Krakkóban. Ma a 758 ezres város zsidó lakossága nem éri el a hatszáz főt.
KRAKKÓI ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL
Július 1-9. között rendezték a XVI. Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált. … Tovább »
KORÁNYI LÁSZLÓ
A Mazsök elmúlt hét éve számokban
Pályáztatási és döntési gyakorlat
Mint a Mazsök pénzügyi bizottságának elnöke, fontosnak tartom, hogy pénzügyi és tartalmi szempontból is lássuk az elmúlt hét év pályáztatásának eredményeit. Az elemzés rávilágít … Tovább »
JACOB TAUBES
A messianizmus ára
A messiási gondolat belső dinamikáját szeretném megvizsgálni a judaizmusban. Ehhez szükséges Gershom Scholem messianizmussal kapcsolatos téziseinek újragondolása.
Vitathatatlan, hogy Gershom Scholem meghatározó módon járult hozzá a messianizmussal … Tovább »
„Az elnyomás ellen állandóan küzdeni kell…”
Feldmár Andrással beszélget Novák Attila
Feldmár András (Andrew Feldmar) kanadai magyar pszichológus az utóbbi évtizedben egyre inkább része a magyar szellemi életnek, ám nem az akadémikus tudomány, inkább az érdeklődő … Tovább »
Somlyó György emlékezete
A Margit hídon mentem éppen át, mikor elért a hír.
Megálltam, lenéztem a Dunára, figyeltem kicsit, hogy hömpölyög a folyvást meghaló és újjászülető folyó, hogyan ömlik mindig ugyanúgy az egyre újuló, halálos fiatalság. Somlyó-verssorok … Tovább »
A libanoni háború elnyomja a csatazajokat egy másik küzdelemről, ami már véget is ért: Morvai Krisztinának, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW-bizottság magyar küldöttjének – kormányát bemószerolva – sikerült megtorpedóznia, hogy a hivatalos utód-jelölt, Pető Andrea történész-szociológus a jövő évtől bekerüljön a bizottságba.
A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
Az APEH honlapján bogarászva érdekes adatokra bukkanhatunk: Az egyházak
számára 2004. évi adójuk egy százalékát felajánlók száma és a teljes összeg
sokat elárul a felekezetek támogatottságáról. A négy zsidó felekezet számára
felajánlott egy százalékok alább láthatók.
Miután Izrael kivonult Gázából, ott a Hamasz, a Fatah és az Iszlám Dzsihad kötelékébe tartozó fegyveres klánok vették át az uralmat, amelyek egyedül a fegyverkezéssel, hatalmuk megszilárdításával és a rivális klánok legyűrésével voltak elfoglalva. A Hamasz-kormánynak nem volt rájuk sok befolyása: ahogy a miniszterek – legalább látszatra – próbáltak valami nyugati stílust fölvenni, úgy vesztették el tekintélyüket a fegyveresek szemében. Gázában semmiféle, államra emlékeztető infrastruktúra (közigazgatás, posta, tömegközlekedés, stb.) nem jött létre.
Inhuman Research. Medical Experiments in German Concentration Camps (Embertelen kutatások: orvosi kísérletek a német koncentrációs táborokban) címmel jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában Paszternák Alfréd nőgyógyászprofesszornak a náci koncentrációs táborokban folytatott emberi kísérleteket feltáró könyve.