A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

Mintegy 40 ezer kiképzett kérdezőbiztos özönlötte el Magyarországot
azért, hogy a hírek szerint vagy 19 milliárd forintba kerülő, kb. 400
tonna papírt felemésztő népszámlálás sikeres legyen. A válaszadás a
kérdésekre kötelező, eltekintve olyan szenzitív adatoktól, mint a
vallás. Feltűnő, hogy az egyházak a vallási hovatartozás megvallása
mellett kampányolnak.

Lepjük meg magunkat és legyünk egészen őszinték! Emelje fel a kezét, aki
komolyan gondolja, hogy az adott körülmények között lehetséges a
megegyezés izraeliek és palesztinok között!
 

Életének 80. évében, 2017. október 5-én elhunyt Giorgio Pressburger, magyar zsidó származású olasz író. Korábbi riportunkkal emlékezünk rá, melyben nyilatkozva felidézte saját és ikertestvére-írótársa, Nicola élettörténetét és pályaképét.

Néhány évvel ezelőtt Izraelben katonákkal beszélgetve szóba kerültek az
arab-izraeli háborúk. Azt tapasztaltam, hogy míg a Hatnapos vagy a
Yom-Kippuri háborúkat szinte mindenki ismerte, jóval kevesebbet tudtak,
még a katonáknak is, a kettő közötti időszakról, melyet az irodalom
többféle elnevezéssel illet, de általában „ felőrlő háborúként” vagy
„War Attrition”-ként emleget.
 

Tatár Györgynek

Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

A nemzetközi világmegváltás, az emberi jogi és szociális mozgalmak után lefutott a kabbala őrület is: jelenleg a test és élettér optimalizálása tartja lázban a New York-i zsidó közösséget. A fenntartható fejlődés olyan központi kérdéssé vált, hogy a különböző irányzatok … Tovább »

 A II. világháború legnagyobb tömeggyilkossága zajlott itt 1941. szeptember 29-30-án, amikor a Kijevet megszálló németek a város teljes zsidó lakosságát, mintegy 33 ezer embert mészárolták le a városszéli szakadékokban. Az utána következő napokban kényszermunkásokkal földet … Tovább »

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

Perrel fenyegette meg szerdán egy francia rasszizmusellenes szervezet az
Apple France vállalatot egy iPhone-alkalmazás miatt, amely zsidó
közszereplők azonosítására szolgál.

Utasítást adott az izraeli kormányfő, hogy gyorsítsák meg az építését
annak a biztonsági falnak, amely az Egyiptommal közös határ védelmét
hivatott elősegíteni – közölte kedden maga Benjámin Netanjahu a hadsereg
rádióadója szerint.

“Többet dolgozol és csökken a fizetésed”, “Nem lesz védelmed, de
dolgozhatsz látástól vakulásig”, “Nem leszünk rabszolgák, Orbán
takarodj” – ilyen transzparensekkel érkezett az a körülbelül ezer ember,
akik részt vettek a Kossuth téren a négy szakszervezeti konföderáció
által szervezett, “Ne tovább!” mottójú tüntetésen.
 

A zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szól Vinnai András Lefitymálva
című darabja, amelyet szeptember 24-én mutat be a Gólem Színház a Sanyi
és Aranka Színházban. Borgula András rendezővel zsidó és nemzsidó
színházról, közhelyekről és abszurditásról beszélgettünk.

Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173
objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű
területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és
területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13
épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget. 

Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar
életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek
kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői és jaj annak, aki ezeket
az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról hozza be, még
inkább jaj annak, aki ezeket az árukat az ő világszabadalmuk ellenére
hazai műhelyben, hazai nyersanyagból meri előállítani

Az Obama-kormány kétségbeesett diplomáciai kampányba kezdett annak a
konfrontációnak a megakadályozására, amelyet a palesztin államiság
elismertetésének terve válthat ki, de lehet, hogy már elkésett ezzel –
írta vasárnapi számában a The New York Times amerikai hivatalos
forrásokra és külföldi diplomatákra hivatkozva.
 

Mind a palesztin, mind az izraeli társadalmat a saját fennmaradásukat
veszélyeztető belső konfliktusok sújtják. Így, amíg a felek egymással
harcolnak és kölcsönösen okolják egymást a kialakult helyzetért, nem
kell ezekkel a belső problémákkal szembenézniük. Ezért – a jelek szerint
– akár harmadik intifádával, akár nélküle, a palesztin-izraeli
konfliktus tovább folytatódik.

A Gázába irányuló csempészetről, terrorsejtekről a sivatagban, a Sínai
Félsziget biztonságpolitikai helyzetéről Jehíja Abu Nuszeira, az
Ál-Ármilat beduin törzs vezetője nyilatkozott a Mindennapinak.

„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.”