A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.

Közös tanulás az éjszaka – programajánló ma estére.

Izraelről már a kétezres évek közepén is úgy tartották, hogy amióta megfékezte a hiperinflációt, egészen kivételes fejlődési pályát futott be.

…című kiállítással emlékeztek Sopronban, az Új utcai 11-es szám alatt, az Új-zsinagógában, a városból elhurcolt zsidó emberekre a magyar holokauszt 70. évfordulóján. A megnyitón többen részt vettek a tragikus események túlélői és azok családtagjai közül.

A tárlat célja, … Tovább »

Amerikai zsidó vezető az európai antiszemitizmusról 

Az izraeli belbiztonsági szervezet, a Sin Bét áprilisban tartóztatta le Mahmúd Toamét, a Hamász egyik vezetőjét, amikor az egyik Jordániával közös határállomáson, az Allenby-hídnál megpróbált belépni Izraelbe – írta a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap.

Toame … Tovább »

A Nyílt Társadalomért Archívum „Csillagos házak” akciójához kapcsolódva a Goethe Intézet a Németországból indult STOLPERSTEINE / BOTLATÓKÖVEK elnevezésű képzőművészeti projekttel emlékezik a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára.

Két pesti nő az izraeli hadseregben

A zsidók és a fürdőkultúra

Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

Közel negyedszázad után, új igazgató(k) kerül(nek) a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége élére. A tavaly megválasztott elnökök után e poszt betöltésével lecserélődik a korábbi teljes csúcsvezetés. Ahhoz azonban, hogy a BZSH és a Mazsihisz … Tovább »

Egy hónap alatt a visszautasított állami támogatás mindössze töredékét gyűjtötték össze, a 35 tagszervezet a projektjei megvalósíthatóságát mégsem félti. Úgy látják, olyan döntést hoztak, amely a rövid távú nehézségek ellenére nemcsak évek, hanem évtizedek múlva is vállalható lesz. A Memento70 forrásteremtő szövetség az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának bojkottjaként jött létre, többek között a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásul és a holokauszt-emlékév programjainak független megvalósítása érdekében. Interjú Harsányi Andrással és Toronyi Zsuzsannával, a projekt kampánymenedzserével, illetve szóvivőjével.

A Magyar Szociológiai Társaság és a Wesley János Lelkészképző Főiskola Konferencia felhívása
Konferenciánkra nem csak azokat várjuk, akiknek friss kutatásai vannak, hanem azokat is, akik az elmúlt évtizedekben folytattak e tárgyban kutatásokat, s úgy érzik, van még be nem mutatott … Tovább »

Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét és Kornfeld Tamás Nem mindennapi élet című könyvéről.

Az amerikai Anti-Defamation League (ADL) felmérése első ízben vizsgálta az antiszemita érzelmek globális elterjedését. 

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.