Hogyan próbálja a jobboldal megszeretni a Nobel-díjas írót?

A Die Welt című konzervatív német napilapban megjelent születésnapi interjúban a nyolcvanéves Kertész Imre annak idején odamondott, kiosztott sok mindenkit. Ő lett nyolcvanévesen a magyar irodalom fenegyereke. Kedélyesen … Tovább »

Vitaindító

Nemzetközi kampány indult a vallásuk miatt meghurcolt iraki keresztényekért…

A külföldi újságírónak át kell esni egy kihallgatáson…

Abu Wisam családja a szindzsári hegyekben rekedt. Abu Wisam családja jazidi. Az Iszlám Állam üldözte az észak-iraki város melletti hegyekre, sok tízezer emberrel, köztük mintegy 25 ezer gyerekkel együtt. Ha ott maradnak, éhen halhatnak. Ha lemennek, megölhetik őket.

Mire képes az „Iraki és Levantei Iszlám Állam”?

Egyre valószínűbb, hogy az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) Irakot széthullás-közeli állapotba taszító erőszakos terjeszkedése lesz az önálló Kurdisztán létrejöttének első állomása. Iraki Kurdisztán elnöke, Maszúd Barzani nemrég egy CNN-nek adott interjújában kiemelte: “eljött az idő a kurd nép számára, hogy döntsön a jövőjéről”. Az elnök felkérésére a parlament megkezdte egy függetlenségi referendum előkészítését. Bár egyelőre korai biztosat mondani, úgy tűnik, hogy többről van szó, mint egy nép magányos “szabadságharcáról”: a jelenlegi helyzetben az Egyesült Államoktól kezdve az ISIS-szel harcoló államokig sok szövetségesre lelhetnek. A kurdok az 1800-as évek vége óta várnak egy ilyen lehetőségre. Kérdés, hogy ki tudják-e használni a kínálkozó alkalmat?

Ha az embert folyamatosan rakétázzák a szomszédból, egy idő után megtanul védekezni ellene. Ha az országhatárok alatt futó alagutakból időnként ellenséges fegyveresek kandikálnak ki, azok ellen is kitalál valamit. Izraelben ötezer startup vállalkozás működik, jelentős részük – valamilyen formában – kötődik a hadsereghez. Ennek köszönhetően a zsidó állam mindig egy (vagy inkább több) lépéssel előrébb jár, mint szomszédos támadói.

Ahogy a 18. századi Angliában gyerekek dolgoztak a bányában… 

Újabb különleges dokumentumokkal bővül a “Szomszédaink voltak…” című online holokauszt kiállítás

102 éve, 1912. augusztus 4-én született az embermentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg. A nevezetes nap Magyarországon a Humánum Napja. Ezen alkalomból a Magyar Nemzeti Levéltár … Tovább »

Javier Bardem, az egyik ünnepelt színész az El Periodico de Catalunya lapban tette közzé felhívását, amelyben olyanokat ír, hogy Izrael “megszálló és népirtó háborút folytat egy egész nép ellen, amely parányi területen él, ahol nincs víz, ahol lőnek a kórházakra és mentőautókra”, … Tovább »

Gázában a katonai és a polgári infrastruktúra teljesen összefonódik. 

A fenti címmel megjelent kötet Hernádi Miklós zsidó témákról 1987 óta megjelent írásait tartalmazza. A Szombat ezzel a beszélgetéssel köszöntötte a szociológust, írót, lapunk alapító-főszerkesztőjét nemrég betöltött 70. születésnapja alkalmából.

Az alábbi linken elérhető rövidfilm Izrael és a Hamasz háborúját szemlélteti másfél percben. Főleg azoknak ajánljuk, akiknek nincs idejük naponta hosszasan böngészni a híreket.

… Tovább »

Az izraeli hadsereg száz célpontot lőtt kedd hajnalban Gáza város izraeli határhoz közeli, keleti es-Sedzsáíja negyedében.  Az izraeli katonákat meglepte

a hamászosok erőteljes gerillaharcmodora

Sedzsáíjában – írta a Ynet. A 2009-es Öntött Ólom hadművelet idején az iszlamista … Tovább »

Izrael politikai, katonai és tudományos módszereket is bevet a gázai alagutak jelentette veszély elhárítására.

Részlet Shiri Zsuzsa a könyvhétre megjelent regényéből

Pepe Danquart számos sikeres rövidfilm, nagyjátékfilm és dokumentumfilm rendezője, akit Schwarzfahrer című rövidfilmjéért Oscar-díjjal jutalmaztak. Legújabb alkotásában Yoram Friedman Holokauszt-túlélő történetét dolgozza fel Uri Orlev regénye alapján. A Fuss, fiú! magyarországi premierje kapcsán beszélgettünk vele.

A világ leghatékonyabb rakétarendszere nem emberölésre szolgál, hanem arra, hogy a háborús állapotok helyett nyugodt mindennapokat teremtsen. Ez valószínűleg minden pénzt megér, és minden pénzt meg is adnak érte: az izraeli Vaskupola fejlesztése több százmillió dollárba került. A számlát az Egyesült Államok fizette – cserébe a fegyver technológiáját kapta.

Végzettségét, nyelvtudását nem ellenőrizték.