Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát
Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter háza­ló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csu­pán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt … Tovább »

Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »

„Sok izraeli azt hiszi, hogy Wagner (1813-83) Berlinben élt, valamikor 1942 táján.” Daniel Barenboimnak ez a szellemes mondása nem vetett véget a zeneszerző körüli vitáknak. Az újabb vihar akkor tört ki, amikor Barenboim bejelentette, hogy 1991. december 21-én Wagner műveit akarja vezényelni … Tovább »

 A bonni diplomatanegyed vasárnap délutáni sziesztáját szokatlan esemény zavarta meg. Több száz zsidó főiskolai hallgató „Izrael népe él” jelszóval érke­zett ide, hogy tüntessen a szíriai követség épülete előtt. Hasonló felvonulásra került sor London, Párizs, Róma, sőt … Tovább »

Kezelési útmutató a ciánkapszulához
Az ördög hagymája … A közép-európai Matrjoska-
baba …
A bűn a bűnben egy újabb bűnben rejtőzködik s az egészet egy újabb bűn köpenye födi be …
A zsidókérdés magyarkérdés, ha a részeg magyarul
zsidózik –
a lényeg nem a bosszús … Tovább »

A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról el­hurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »

Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a leg­szebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvi­rágzásának idején, a század elején emelték, s ve­le, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »

Simon Iván bírálja Mondd, érdemes?… című íráso­mat, és úgy tűnik, a kérdésfeltevést nem tartja a mai európai helyzettel adekvátnak, hiszen ma nem egy „fékevesztetten irracionális Németország” Európa do­mináns hatalma. Nem tartja adekvátnak a mai magyar belpolitikai helyzettel … Tovább »

Egy évvel ezelőtt jószerivel mindenki igenelte egy a zsidó szerveze­tek önállóságát és tevékenységét nem csorbító közös csúcsszerv megteremtését, bár ezt már akkor is eltérő hangsúlyokkal tették, a formát is más-más módon képzelték el. A Szombat szervezte kerekasztal … Tovább »

 Valaki, jó barát, aki tudott arról a szenvedélyemről, amely a szótárak­hoz vonz, meglepett három szótárral. A három egy tőről fakadt: Szendrő Borbála volt a szerzője az elsőnek, aminek a címe: „I love words”, tehát azoknak szól, akik szeretik a szava­kat – az angolokat meg … Tovább »

 Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel

Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »

A közelmúlt változásaira utalt a Budavári Palotában na­pokban zárult fotókiállítás cí­me. A beküldött kétezer kép negyedét állították ki. Közülük a legnagyobb értéket a riporteri kategóriában láthatók mutatták fel, míg a természet, az akt és portré, az alkalmazott … Tovább »

Egy történeti tanulmányom (2000, 1991. szept.) kap­csán készült rádióinterjúban, melyet a 168 óra is közölt (1991. okt. 8.), röviden szólva, arról elmélkedtem, hogy népek, nyelvek, nemzetek nem örök életűek: kihalnak, megváltoznak, s identitásuk fenntartásában a nyelv leg­feljebb … Tovább »

 „Nyújtsd ki a nyelved!”
Apám a templom udvarán álldogál egy másik zsidóval taleszben és papucsban. Ő kéri, hogy nyújtsam ki a nyelvem. Jóm Kippur napja van, böjt; tizenkét éves vagyok. Hazaszaladtam a templomból valami apróságért, és apám azt akarja ellenőrizni, hogy ettem-e … Tovább »

A legtöbben Megyeri Jóska­ként ismerték. Eredetileg Mayer Józsefnek hívták. Kolozsvárott került kapcsolatba a cionista mozgalommal, annak Somér Hacair szervezetével. Budapesten kezdte el embermentő tevékeny­ségét, társaival a szlovákiai de­portálások elől Magyarországra menekült … Tovább »

A WIZO (nem­zetközi cionista nőszövetség) ma­gyar tagozatának kissé megkésett belépése a ma­gyar zsidó életbe olyan kirobbanó sikerrel járt, hogy azonnal feledtette a késés miatti aggo­dalmakat. Legutóbbi december 8-i ren­dezvényük, a bazár, erkölcsi és anyagi sikerrel zárult, … Tovább »

Hol van az alapításkori izgalom, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli dísztermébe be nem férő sokaság; hol a gólyavárbeli második közgyűlés rangos politikusainak és más közéleti személyiségeinek tisztelgő jelenléte? 1991 decemberében, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület beszámoló … Tovább »

Horwitz gyűlölte a havat. Gyűlölte a napsütést is, az esőt, a szomszédokat, a keserű teát és a maga­fajta öreg embereket. Kint nedves és jéghideg volt a levegő, amely a ház falain keresztül benyomult az ő ványadt testébe is, és ha kinézett az ablakon, látta, amint az utcai lámpákat … Tovább »

Az alija növekedtével a Tel-Avivi Egyetem úgy döntött, hogy az új bevándorlók részére vállalatvezetői és vállalkozói tanfolyamot in­dít. A 13 hetes tanfolyam elsődleges célja az új jövevények beavatása az üzleti élet rejtelmei­be. Az első 43 hallgató közül 38 a Szovjetunió­ból, … Tovább »

Aki Izraelbe látogat, és a jeruzsálemi Jad Vasém Intézetben az európai holocaust megrendítő rekvizitumaival szembesül, a történelem egyik legnagyobb népirtására emlékeztető dokumentu­mok között ott találja Willy Georg öt évtizeddel ezelőtt, a varrói gettóban készült százegynéhány … Tovább »