Az alábbiakban az Izraelben megjelenő Jerusalem Report és a New York-i zsidó hetilap, a Forward egy-egy cikkét közöljük rövidített formában. Mindkét írás arra a megdöbbentő kérdésre keresi a választ, hogy miként kerülhetett Peter Sichrovsky, a jó nevű, zsidóságát mindig is vállaló … Tovább »

A huszonéves Davidovics Jiszróél (György) 1989-ben Izraelbe ment tanulni, és ott a külföldi jesivákban tanuló magyar származású diákok közül a rendszerváltás után elsőként avatták ortodox rabbivá. Budapesti tartózkodása alatt terveiről kérdeztük, és arról, hogyan látja a … Tovább »

Jichak Lajos rabbi, a Bét Perec alapítvány (lásd a Szombat 1996. novemberi számát) szellemi vezető­je gyakori vendég Magyarországon, és jól ismeri az Izraelbe tanulás vagy letelepedés céljából érkezett magyarországi zsidó fiatalok egy ré­szét is. Tapasztalatairól beszélget­tünk … Tovább »

A karizmatikus vezetők hiányoznak a magyar zsidóságból

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor … Tovább »

zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettő­zött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mö­gül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan te­kintetével nézve – … Tovább »

A Czuk Dóra által írt cikkre reagálva: né­hány dolog elkerülte a cikk írójának a fi­gyelmét. „Az egykori zsinagóga egy részé­ben átalakított különterem mind a szocia­lizmus, mind a zsidóság jegyeit magán vi­seli. A barna, kárpitozott székek, a na­rancssárgás linóleumpadló … Tovább »

….mindenki felelős a szavaiért, sza­vainak következményeiért, s minél messzebbre hallatszik el a szava, annál inkább.”

(Komoróczy G., Hiány, 1990. nov. 50.)

Szomorkás nap volt a pénteki, a felhők közül is csak ritkán bújt elő a nap. Ilyen időben, ha csak teheti a városlakó, … Tovább »

AZ ELSŐ MAGÁNFŐISKOLA Tel-Avivban megkezdődtek az elő­adások a Tisom nevet viselő nem­zetközi menedzserképző főiskolán. A két vagy négy szemeszterből álló kurzusokat ajánló oktatási intéz­mény egyik különlegessége, hogy nem állami vagy vallási vezetés alatt áll, hanem … Tovább »

S. Nagy Katalin: Diaszporizmus
Vízibalett, magyar módra
Sosztakovics a zsidókról
Thury Levente: Életmű
Kassák Lajos héberül
Nézz vissza haraggal?
Frojimovics Kinga Toronyi Zsuzsanna: „Zsidó múzeumnak gondolata csakis egyetlenegy pillanatra támadt bennem, az eszmét életképesnek nem … Tovább »

(Ron B. Kitaj: Szétszórva a világban. Akadémiai Kiadó, 1994)

A Londonban élő s világhírű amerikai zsidó festő magyarul megjelent könyvé­nek alcíme pontosan megjelöli, miről szól a könyv: „Egy zsidó festő vallomása az életről, a művészéből. A diaszporizmus első kiáltványa.”

Kitaj … Tovább »

Ben Turán: Idefigyelj, folyadék! (Múlt és Jövő Kiadó, 1996)

„Miért íratott velem az Admiralitás egy megvalósíthatatlansági ta­nulmányt?”

(Rosenfeld matróz)

Sajátos nemzeti sorsanalízist nyújt Ben Turán drámája. A főszereplő egy Magyar Királyi Európalattjáró, vagyis … Tovább »

Dmitrij Sosztakovics, századunk egyik legnagyobb zeneszerzője élete utolsó éveiben tollba mondta emlékezéseit Solomon Volkov zenetörténésznek, azzal a kívánsággal, hogy e vallomások csakis halála után és csakis külföldön, a Szovjet­unió határain túl láthatnak napvilágot. Sosztakovics … Tovább »

Itamár Jáoz-Keszt fáradhatatlan fordítói munkájá­nak legújabb eredményeként látott napvilágot Kas­sák Lajos verseinek héber kötete. Az Eked kiadó gyűjteménye Kassák egyik legismertebb versének címét viseli: A ló meghal, a madarak kirepülnek.

A nemrég Magyarországon járt … Tovább »

Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám

Az új képviselőház tagjai közül 12 tar­tozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neu­mann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár … Tovább »

80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum

1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, ma­gánszemélyektől és felekezeti intézmé­nyektől … Tovább »

Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.

„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverek­ből, amit te … Tovább »

Ezt a feladatkört 1995-ben hozta létre a lengyel kormány, tudatára ébredve, milyen hátrányokkal jár számára nemzetközi téren a két nép viszonyában fennálló és számos forrásból táplálkozó feszültség.

E gócok közül néhány: az auschwitzi karmelita kolostor és az ennek … Tovább »

Identitásváltás Észtországban

Észtország háromezer főnyi szer­vezett zsidóságának 65 százaléka orosz ajkú. Többségük a hetvenes évek­ben költözött a legészakibb balti köztár­saságba, amelynek erős polgári hagyományait még a több évtizedes brutális szovjet uralom … Tovább »

Adolf Hitler egyik legnagyobb szenvedélye a műkincsek gyűjté­se volt. A hajdani festő rögeszmésen törekedett arra, hogy mű­tárgyakat szerezzen saját maga és a Harmadik Birodalom szá­mára. Személyesen irányította a németek nagyméretű műkincsrablási hadműveletét. A töméntelen … Tovább »

Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradí­ció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?

Én … Tovább »