Új arcok – új gondolatok 3.

„Gerillaharcos vagyok…”

Lányi Eszter harminckét éves, vég­zettsége szerint judaisztika szakos tanár, noha sok egyébbel is foglal­kozott: volt kortárs művészeti kollé­gium hallgatója, rádiózott, néha montázsokat készít, a beszélgeté­sünk … Tovább »

„Rabul ejtett a munkám”

A pécsi születésű, harmincadik évé­ben járó Kürti Csaba, mint mondja, „diplomahalmozó”. Közgazdász és informatikus mérnöki diplomája megszerzése mellett rajzfilmkészí­téssel is foglalkozott, ám PhD-jét félbeszakítva, állását feladva mégis … Tovább »

Gender és Jewish

Diversities: eltérések, „külön­bözőségek” – ezzel a címmel ren­dezte meg negyedik konferenciáját Budapesten, az EszterTáska Ala­pítvány közreműködésével a Bet Debora nevű zsidó női szervezet, augusztus 23-27-e között. Az egye­sületet Lara Dämming … Tovább »

„Költő vagyok, aki magyarul ír”
Uri Asaffal beszélget Csáki Márton

Uri Asaf kémikus végzettségű kuta­tó, nyugdíjba vonulása óta azonban elsősorban költő és festő, akinek nemrég jelent meg negyedik kötete. Haifában született 1942-ben, ahová cionista szüleinek … Tovább »

VÁGÓ MIKLÓS
Zsidó szerep­kártya

Szombat reggel volt. Feri már megint Petinél aludt, mert a péntek délutáni szerepjátékozás elhúzódott. Feri sikeresen kikönyö­rögte anyjától, hogy Petiéknél alhas­son, és majd csak másnap kelljen ha­zamennie. A két fiú az egész szomba­tot … Tovább »

HELLER ÁGNES
Zsidók ábrázolása a jelenkori történelmi regényben

Megint di­vatossá vált a már egyszer majd­nem eltemetett történelmi regény. Umberto Eco regé­nye, A rózsa neve azonban új iskolát alapított. Az utóbbi húsz esztendőben egymás után jelennek meg angol, amerikai, … Tovább »

„Zsidókérdés” – álkérdés

Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
788 oldal, 4200 Ft

Megkésetten írunk a könyvről, ám fontossága miatt jobb későn, mint soha.

Minden könyv­nek számtalan olva­sata lehetséges. Egy szépirodalmi … Tovább »

Könyvmoly
Csáki Márton rovata

Folyamatos jelen idő

Sándor Iván: Követés – Egy nyomozás krónikája. Kalligram Kiadó, 2006; 274 oldal, 2100 Ft

Ki tudja, hányszor jelentették már be az elmúlt száz évben – jobb esetben „csak” túlontúl szkeptikusnak bizonyuló professzorok, … Tovább »

2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »

Új könyvének bemutatójára érkezett Magyarországra Adam Michnik, a
Szolidaritás szakszervezet egykori alapító tagja és vezetője, aki a
nyolcvanas években, ellenzéki magatartása miatt hat évet ült börtönben.

Az érvényes 1956
Tíz évvel ezelőtt e ha­sábokon, részint az egy­kori események közis­mert szereplőinek sorsán keresztül, részint családtörténeti epizódokat fel­villantva próbáltam érzé­keltetni, milyen sokrétű jelentése lehet a magyar zsidók számára az 1956-os forradalomnak … Tovább »

Vannak-e zsidók Lengyelországban?
II. rész

1939-ben mintegy 375 ezer zsidó élt az akkor 1,3 milliós Varsóban. Ma az 1,7 milliós lengyel főváros zsidó la­kossága pár ezer fő lehet.

VAN IGÉNY ANTISZEMITIZMUSRA

Krakkóból az Ernest Malinowskiról elnevezett expresszvonattal … Tovább »

Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó
Interjú három, zsidóságát vállaló önkormányzati képviselőjelölttel

 
MERKER DÁVID
23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)

Bevállalja?

… Tovább »

„Alternatív” főpolgármester-aspiránsok
Az izraeli feminista és a pesti kommunista

A Bálint Házban Kertész Péter újságíró moderálásával szeptember 9-én vitatkozott egymással a Magyar Kommunista Munkáspárt főpolgármester-jelöltje, Szé­kely Péter, és egy volt főpolgármester-aspiráns, … Tovább »

Őszi ünnepek

Az őszi ünnepkör (Ros Hasana, Jom haKipurim, Szukkot) közül a két előbbi központi témája tetteink mérlegelése, a bűnök és vétkek megbánása, ezt követően pedig az égi ítélet, illetve annak végre­hajtása. A bűnök és vétkek megbáná­sára a legegyszerűbb … Tovább »

„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról

Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?

Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »

„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál

Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »

STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról

Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok kö­zött nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosság­nak teret adó demokráciában gyakrab­ban … Tovább »

VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban

Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatér­tem a deportálásból. Hozzáte­szem, az életben maradásra ak­kor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »

Novák Attila
„Kettős megszállás” Hódmezővásárhelyen

A magyar vidékhez kevés köt engem, pedig – mint a legtöbb budapestinek – nekem is vannak vidéki gyökereim. Ezek Hód­mezővásárhelyhez kapcsolnak, hiszen apám családja odavalósi. S ebből a kissé álmos, dél-magyarországi … Tovább »