“Össze kellene tépnünk (a költségvetést), beülni az autóba és a Kossuth utcai zsinagógát kifüstölni” – hangzott el egy rajkai képviselő szájából a legutóbbi – falutévében is leadott – testületi ülésen.
 

Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.

Gideon Levy kommentárja megállapítja: érdekes fordulatot vehetnek az események, ha végül is Benjamin Netanjahu kerül a kormány élére egy nagykoalíció keretében. A politikus, akit az arab világban „Mr. Terrornak” hívtak könnyen „Mr. Irán” lehet, ugyanis többször ígéretet tett már izraeli választóinak: nem engedi meg, hogy Teherán befejezze atomprogramját. De mit tehet Natanjahu e téren, illetve mi az, amit Izrael semmiképp sem tehet meg?
 

Elismerte hétfőn a francia állam felelősségét a zsidók 1940 utáni deportálásában a legfőbb francia közigazgatási intézmény, az Államtanács. Bár 1995-ben Jacques Chirac volt francia államfő már elismerte a Vichy-kormány felelősségét a 75 ezer franciaországi zsidó halálában a holokauszt idején, az Államtanács most először mondta ki ezt egyértelműen. 

Levelet kaptunk Malfatti Esterházy Alice-tól, Esterházy János Olaszországban élő lányától. Örömmel eleget teszünk a közlést kérő levelének, de meg kívánjuk jegyezni, hogy lapunkban nem Yehuda Lahav cikkével kezdődött az Esterházy János zsidómentő tevékenységét elemző vita, hanem Németh Zsoltnak, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének Esterházy érdemeit méltató írásával, erre következett Lahav válasza…

Két héttel a különös események után már föl lehet tenni a kérdést: mi is történt valójában Miskolcon (majd ennek nyomán az országos politikában és a médiában)? A városi kapitány beszámolt a sajtónak a rendőrség kéthavi munkájáról, a közbiztonság helyzetéről.

“A választási rendszerünket meg kell változtatni, mert ez már inkább anarchiára, és nem demokráciára hasonlít” – közölte a Népszabadságnak adott interjúban Daniel Ajalon, az izraeli választásokon a harmadik legnagyobb párttá előlépett Izrael az Otthonunk (Iszrael Beiteinu) párt vezetőségének tagja.
 

XVI. Benedek pápa amerikai zsidó szervezetek vezetőivel tartott minapi megbeszélése után félreérthetetlenül leszögezte: a holokauszt tagadása tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Különösen azoknak kell ezt belátniuk, akik a Szentírás üzenetét hirdetik. Ugyanakkor pár héttel ezelőtt a Vatikán a Holokausztot tagadó (nézetei miatt II. János Pál idején kiközösített) püspök, Richard Williamson rehabilitálásával borzolta a demokratikus nagyközönség idegeit. Ellie Wiesel most ismét kiátkozását követeli.

“Gyermekkoromban mindegyre azt hallottam a szószékről apám hangján, hogy a fogságból való szabadítás eseménye, a Vörös tenger, majd a megáradt Jordán folyó csodálatos „átlépése” tette és teszi az embert teremtés-formájúvá, és hogy identitásának legfőbb eleme a szabadság.” 

Aki először közelített pszichoanalitikus szemlélettel József Attila költészetéhez
 

Elsõ pillantásra három gyõztese is van az elõrehozott választásoknak Izraelben: a Kadima és a Likud is úgy látja, kormányt alakíthat. A szélsõjobb is örülhet, hiszen harmadik erõvé vált. Világos az is, ki az egyértelmû vesztes: a baloldali Munkapárt, amely máris jelezte: nem kíván semmilyen koalícióban részt venni. A választásra egyértelmûen rávetült a lezáratlan gázai háború és az iráni fenyegetés árnyéka.

Feljelentették kedden az argentin szövetségi igazságügyi szerveknél Richard Williamson holokauszt-tagadó püspököt, akit a tradicionalista X. Szent Pius Testvériség e nézetei miatt fosztott meg a La Reja-i szeminárium igazgatói tisztségétől.
 

Los Angelesben is bemutatták a Blessed Is the Match című, Szenes Hannáról szóló új dokumentumfilmet; a magyar születésű költő, izraeli nemzeti hős életét ábrázoló alkotást, amelynek premierjét tavaly év végén tartották a washingtoni zsidó filmfesztiválon, még egy hétig vetítik a nyugati parti nagyvárosban.
 

Gera Zoltán látványos mozdulatokkal terelheti el az izraeli közönség figyelmét. A játékosok testi épsége miatt nem Koemannak ( kis kép) kell aggódnia, de a taktika kidolgozásával azért lesz gondja.

Izrael újabb háborúba keveredett, ez a háborúsdi lényegszerűen tartozik hozzá a történelméhez, mondhatni olyan, mintha egy bakelit-lemezt soha nem lehetne végigjátszani, mert mindig beakadna vagy elakadna.

Mint minden arab-izraeli háborúnak, ennek is több dimenziója létezik, mi ezekből … Tovább »

Eszti G. Chaim 1963-ban született Jaffában, szülei 1948-ban alijáztak Magyarországról. A tel-avivi egyetem színház szakán végzett, de táncolni is tanult; színészként különböző színházakban játszott, köztük az igen elismert tel-avivi Kameri Színházban, többek között Hanoch … Tovább »

Először Verne Gyula Sztrogoff Mihály című regényéből szereztem tudomást az oroszokról. Serdülő gyerekként izgatott a távoli egzotikus ország: a tarantasz, a kibitka, a kancsuka vad tája. Később, kisiskolás koromban, a háború éveiben, apám gyakran kiteregette az asztalra Európa … Tovább »

„Az önmagát a hígság és töménység dichotómiája mentén értelmező újneológia mindeközben csöppnyit sem büszke neológiájára, épp ellenkezőleg, azt tartja hígulása okának, kínos mosollyal jelzi: voltaképpen szégyelli, nem tehet róla, ezt örökölte, ez maradt rá, ha rajta múlt volna, ki sem alakul a neológia. Paradox módon saját önfölszámolásában érdekelt identitás ez.”

Egy nappal az izraeli
törvényhozási választások előtt egyre nehezebb megmondani, ki lesz a győztes.

Egy vatikáni forrás szerint felújítja a párbeszédet a katolikus egyházzal az izraeli Nagyrabbinátus. XVI. Benedek pápa jövő héten beszédet tart a holokausztról és a holokauszt tagadásának veszélyeiről.