Nem kellene már meglepődni, hiszen nem új keletű álláspont, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) néven működő civil szervezet ismét megfogalmaz – tudniillik azt, hogy a holokauszt tagadását szankcionáló törvényre márpedig nincs szükség. 

A holokauszt mártírjainak és Izrael állam hőseinek emlékét őrző Jad Vasem Intézet elbocsátotta a 29 éves Itamar Shapirát docenst, amiért az egy, az intézménybe látogató tanulócsoport előtt a holokauszt tragédiáját ahhoz az atrocitáshoz hasonlította, ami 1948-ban, az izraeli függetlenségi háború idején játszódott le, s melynek során az izraeli csapatok Deir Jaszinnál több mint 200 arab nőt, gyereket és öreget mészároltak le.

A Facebook internetes közösségi portál teremtette kapcsolattartási lehetőséget a szélsőjobboldali radikálisok is kihasználják – áll a londoni baloldali napilap beszámolójában.
 

Az Írók Boltjában mutatták be Koch Zsófia Cselédkönyv című regényét. Az Egyesült Államokban, Sophie Cook néven élő, könyvét is ezen a néven megjelentető, magyarországi születésű, a Soát Budapesten átvészelő, elsőregényes zsidó jogásznő két, teljesen más társadalmi hátterű nő – 1944-ben életmentésbe torkolló – barátságát örökíti meg.

Írói módszeréről, életéről, az orosz nők helyzetéről, valamint a vallások válságáról beszélt Ljudmila Ulickaja, a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a rendezvény hivatalos megnyitója után tartott pódiumbeszélgetésen.

A Foreign Affairs legutóbbi számában Amerika talán legjelentősebb iszlám-kutatója, Bernard Lewis igyekszik összefoglalni azokat a perspektívákat, amelyek a Közel-Kelet országai előtt állnak az új évszázadban. 

Már jóval túl vagyunk ennek a hatalmas és rémületes könyvnek a felén, már a szvit-szerkezetű, önéletrajzi fikciójú, pokoli utaztató regény menüett-tételénél járunk, már eltelt 686 förtelmes és gyönyörű oldal, amikor az elbeszélő, az öreg Maximilen Aue, jelenlegi francia csipkegyáros és volt német SS-tiszt, visszaemlékezései során először reflektál a gonosz banalitásának a holokauszt megértésében ma alapvetőnek számító (Hannah Arendt ezt a kifejezést használta:) leckéjére. 1943, Berlin, Kurfürstenstrasse. Brahms-vonósnégyesek, rajnai borok, házisült erdeigyümölcs szósszal és zöldbabbal. Osztrákosan, azaz kicsit túlzottan gemütlich hangulat. 

Soha többé: számít, hogy mit teszünk! – ez a mottója az idén a holokausztmegemlékezéseknek Amerikában. A felhívásnak külön aktualitást ad Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök nemzetközi tiltakozást is kiváltó felszólalása az ENSZ e heti genfi fórumán.

2016. július 19-én, 68 éves korában elhunyt Somló Tamás, a legendás LGT zenekar tagja, énekes-basszusgitáros-szaxofonos-zeneszerző. Korábbi interjúnkkal búcsúztunk tőle.

A Nyugatnak nem kellene a maga demokratikus modelljét az iszlámra erőltetni – mondta a HVG-nek Tel-Avivban adott interjújában Bernard Lewis (93 éves) brit–amerikai orientalista, a Nyugat egyik vezető iszlámszakértője, akinek Iszlám – Nép és vallás című könyve a napokban jelent meg a HVG Kiadó gondozásában.

A Jobbik kilátásba helyezte, hogy följelenti Gusztos Pétert, mert neonácinak minősítette őket. Hiller István javaslata a holokauszttagadás büntethetőségéről élénk vitát váltott ki.
 

Répássy Róbert szerint nem lesz együttműködés a jövő évi választásokon a Fidesz és a Jobbik között; a Fidesz frakcióigazgatója erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt hétfőn.
 

Újabb felfedezés-értékű lemezt jelentett meg a Hungaroton Kamarazene, hegedűvel címmel. A lukovi munkatáborban 1944-ben megölt Weiner László műveinek kiadását Dirk Hegemann, a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának brácsaművésze szorgalmazta – közölte az MTI-vel a kiadó sajtóirodája.

Kedves András, igazán meglepett a  Szombat 2009 februári számában megjelent nyilatkozatod, mely szerint „A hovatartozásom egyértelmű, zsidó vagyok, aki véletlenül Magyarországon született”. Ezért a nyilatkozatért, sok más társammal és barátommal együtt nagyon büszke vagyok rád…

Az Országgyűlés 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött meg a magyar zsidók deportálása. Az emléknapon Az áldozatok arca címmel megemlékezést rendezett a Holokauszt Emlékközpont. Alábbi írását ott olvasta fel Sándor Iván író.

Adolf Hitler két akvarelljét árverezi el egy nürnbergi aukciósház, az interneten közzétett árverési katalógus szerint a képek aláírással és dátummal vannak ellátva – írja a nürnbergi Abendzeitung című újság a csütörtöki számában.
 

A számtalan kihívás közül a palesztin-izraeli konfliktus megoldása bizonyulhat a legnehezebbnek az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama számára. Vajon sikerül-e majd eredményeket elérnie ott, ahol előtte már oly sokan kudarcot vallottak? Ezt a kérdést feszegette a Middle East Times.
 

Szigorú biztonsági intézkedések közepette megkezdődött a mumbai-i terrorcselekmény egyetlen életben maradt elkövetőjének bírósági pere.
 

Michelle Pfeiffer és Cindy Crawford után a harmadik legszebben korosodó női hírességnek kikiáltott Barkin ma tölti be 55. évét.
 

“Rajongok a magyar kultúráért, irodalomért, Bartókért és Kurtágért… Hogy mivel jár? Semmi mással, mint amit különben is csinálok. …mikor elõször jártam Amerikában, az embereknek ott Magyarországról két név jutott az eszükbe: Zsazsa Gabor és Bela Lugosi. Ez borzalmas. El kell érjük, hogy azonnal Bartók, Ady , József Attila neve merüljön fel.”