Pszichiáter, intézetvezető főorvos, egyetemi oktató, számtalan szakmai egyesület alapítója, hosszabb rövidebb ideig vezetője. „Minden szempontból eszmei vezetője a közösségnek” – mondja róla egyik jó ismerőse. Az egyik legismertebb értelmiségi a városban. Az általa sok éve … Tovább »

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

– A Mazsök elôzô kuratóriumában kialakult gyakorlat volt, hogy a fontosabb tagszervezetek, mint a zsidó közélet kiemelten fontos szereplôi, alanyi jogon kaptak mûködési támogatást.
– Alanyi jogon nem jár senkinek semmi. Valós tevékenységért jár támogatás, ha azt a zsidó közélet … Tovább »

Egy híján 50 ország és nyolc nemzetközi szervezet képviseltette magát a
párizsi értekezleten, amelyen a Kadhafi utáni Líbia helyzetét vitatták
meg. A vendéglátó francia elnök mellett jelen volt többek között az
amerikai külügyminiszter, a brit, a német, a spanyol kormányfő, a
jordániai király, de részt vett a tanácskozáson a líbiai katonai
beavatkozást bíráló Oroszország, Kína és Algéria képviselője is, és
ugyancsak ott volt a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) két vezetője,
Musztafa Abdel-Dzsalíl és Mahmúd Dzsibril. 

Egy jeruzsálemi egyetemi iroda falán látható érdektelen külsejű táblázat
olyan adatot tartalmaz, amely alighanem meglepné a Biblia
Ószövetségének számos olvasóját: a ma ismert szöveg nem teljesen azonos
azzal, amelyet a múltban szentként tiszteltek. Az egyik könyv régi
változatában szerepel egy olyan mondat, amely a jelenlegiből hiányzik.
Egy másik részbe a jelek szerint pedig utólag, azt követően illesztettek
be egy jóslatot, hogy a szóban forgó esemény már megtörtént.

Jól ismerte a zsidókat és kultúrájukat Rembrandt, aki igyekezett a
legautentikusabb lenni a bibliai témájú festményei során, így egy
“valódi” zsidót választott a Megváltó megfestéséhez.

Színház, film, zene, tánc, kabaré, irodalom, humor – a kultúra és
művészet számos ága talál otthonra egyetlen helyen a 9. Spinoza Zsidó
Fesztivál idején: a szeptember 5-18. között a Spinoza Színházban ezen az
őszön is több különleges program és premier várja az érdeklődőt. A
zsidó kultúra négy héten át a legkülönbözőbb oldaláról mutatkozik be
tehát a fesztivál idején, amikor is különleges bemutatókra kerül sor.
 

Világzene – A tel-avivi utca hangjait szólaltatja meg Idan Raichel
– Amikor egy tel-avivi koncerten lenézek a színpadról, és a közönség
soraiban együtt látom az új bevándorlókat, az ortodox és a világi
közösség tagjait, gyermekeket és nagyszülőket, mindig megállapítom,
milyen csodálatos olvasztótégely Izrael – meséli lapunknak Idan Raichel.
A vasárnap este Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában fellépő Idan
Raichel Project együttes alapítója bevallja: nem tudja megszokni a
világsikert

Világzene – A tel-avivi utca hangjait szólaltatja meg Idan Raichel
– Amikor egy tel-avivi koncerten lenézek a színpadról, és a közönség
soraiban együtt látom az új bevándorlókat, az ortodox és a világi
közösség tagjait, gyermekeket és nagyszülőket, mindig megállapítom,
milyen csodálatos olvasztótégely Izrael – meséli lapunknak Idan Raichel.
A vasárnap este Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában fellépő Idan
Raichel Project együttes alapítója bevallja: nem tudja megszokni a
világsikert

Pataki Éva merész és sok buktatóval járó vállalkozása érdekes módon ott
sikeres, ahol a leginkább szükség van a fikcióra, ahol a szereplők
beszélgetéseinek, gondolkodásmódjának leírásához a legkevésbé állhattak
rendelkezésre dokumentumok.

Brüsszel lakóinak legalább negyede az iszlám vallást követi, s így a
tegnap véget ért ramadán ugyanúgy befolyásolta a város életét, mint a
nagy keresztény vagy belga nemzeti ünnepek.
 

Carlos Latuff Twitteréről bárki rendelhet tüntetéseken plakátokra
tűzhető karikatúrát akár egy-két órás határidővel. A webkettes művész az
arab világ tavaszi felbolydulásakor futott be, és Líbiáról is
szorgalmasan gyártja karikatúráit. Van, aki Banksyhez hasonlítja, mások
szerint antiszemita. 

A Gázába irányuló csempészetről, terrorsejtekről a sivatagban, a Sínai
Félsziget biztonságpolitikai helyzetéről Jehíja Abu Nuszeira, az
Ál-Ármilat beduin törzs vezetője nyilatkozott a Mindennapinak.

Világra szóló diplomáciai kampánymeccset vívnak ezekben a hetekben az
izraeliek és a palesztinok. Az ENSZ szeptemberi közgyűlésén – várhatóan
20-án – a tagállamoknak szavazniuk kell arról, hogy Palesztinát
felvegyék-e a szervezetbe. Ezt Izrael nagyon határozottan ellenzi, ahogy
azt az augusztus közepén Budapesten járt izraeli
külügyminiszter-helyettes is világosan előadta a magyar kormánynak.
Ugyanakkor a palesztinok is minden követ megmozgatnak, ők is lobbiztak
az ügyben Budapesten, amikor még a tavasszal itt járt Mahmúd Abbasz
palesztin elnök.

„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.” 

Ómédinél evett utoljára jóízűen spenótot, aztán a folytatásban velük együtt veszett el az étvágya. Amíg Pénzeséket a szomszédjukból el nem hurcolták a Moskovits-téglagyárba, Menyétke hozzájuk járt kosztolni. 

Moammer el-Kadhafi ezredes a szóvivője szerint jól van, biztonságosan rejtőzködik, és irányítja a harcot a lázadók ellen, a szabadságért és függetlenségért. Musza Ibrahim ezt telefonon mondta el csütörtökön az AP amerikai hírügynökségnek egy rejtekhelyről.

A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
 

Bármilyen abszurd, Malac a zsidó néppel érzi magát hasonlatosnak, és ki
is mondja, átélte fajtája genocidumát. Ez nagyon sok kérdést vet fel.
Mindannyian számos identitással rendelkezünk, mégis, legtöbben egy fő
alappillért keresnek, amire ráépíthető a többi, holott a több alappillér
mindig stabilabb. A kérdés az, bevállalható-e a társadalomban,
bármelyik elutasított tulajdonságunk?