“A zsidóknak nincs közük Jeruzsálemhez, Hebronhoz és Betlehemhez.” Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetnek Végrehajtó Bizottsága a “Megszállt Palesztina” című határozatában úgy döntött, hogy a jeruzsálemi Templom-hegy (amelyet csak arab nevén említ, mint … Tovább »

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Ha hiszünk a fogadóirodáknak, Hillary Clinton nem csupán az amerikai Demokrata Párt jelöltségére esélyes, de a dolgok jelenlegi állása szerint megnyerné az elnökválasztást is. “Hillary Clinton és Donald Trump is New Yorkban vághat vissza kedd éjjel” – latolgatják ma a lapok, de mi most Hillary családtörténetébe kukkantunk bele.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Robbanás történt ma Jeruzsálemben. A Haaretz szerint egy üres buszon robbant fel valami, de még nem egyértelmű, hogy terrorcselekményről van szó. Legalább tizenheten megsebesültek, közülük ketten válságos állapotban vannak.

A helyi rendőrség első információi szerint terrortámadás … Tovább »

Emberölés és kötelességszegés miatt vádat emeltek a katonai bíróságon a sebesült palesztin merénylőt mintegy egy hónapja Hebronban agyonlövő izraeli katona ellen.

2016. április 14-én a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum dísztermében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tanulni a múltból – A holokauszt téma oktatása címmel szervezett konferenciát.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) oktatási … Tovább »

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Cionista ellenállók, akik fütyültek a nácikra és a nyilasokra

A Kozma utcai zsidó temetőben, zsidó szertartás szerint helyezték örök nyugalomra azoknak a meggyilkolt embereknek a földi maradványait, akiknek csontjait még 2011-ben találták meg a Margit híd felújításakor a Duna medrében.

A demokraták két elnökjelölt-aspiránsa élesen támadta egymást, értékítéletet, megbízhatóságot, tapasztalatot kértek számon egymáson a CNN hírtelevízió által meghívott vendégek jelenlétében a csütörtök este rendezett vitában New Yorkban.

Az első elemzések szerint … Tovább »

“Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja, tiltásnak tesz ki negyvenöt szőlőtövet.”

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

Ez a legmagasabb rang, amelyet muzulmán tiszt elért az izraeli rendvédelmi szervnél – írja a BBC.

Szlovákia történetében először került a fasizmus szó a kormány programjába. A közel 80 oldalas dokumentumban kétszer fordul elő.

Lehet-e egy zsidó arab?

1940-ben a nácik lerohanták Dániát és bevonultak Koppenhágába. A híres fizikus, Niels Bohr tudta, hogy bajban van: nála, az Elméleti Fizikai Intézetben volt ugyanis két kollégája Nobel-díja. Hogy ez miért volt baj? Max von Laue, a hitleri politika ellenzője, és a zsidó származású James Franck küldték el neki korábban díjaikat megőrzésre. Titokban, mert Németországból tilos volt aranyat kivinni, a díjak pedig 23 karátos aranyból készültek. A tetejében pedig a nevük is rajtuk szerepelt, ami egyenlő volt a beismeréssel. Mindez Niels Bohrra, mint a díjak őrzőjére nézve főbenjáró bűnnek minősült volna, ha a Gestapo megtalálja azokat. A probléma abszurd, de hatásos megoldásában Hevesy György volt segítségére.

Lehet-e egy arab zsidó?