Összesen 143 találat (121 - 140) : a JTA alapján Gadó János .
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
A „német szellemiség” kihívása
Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton László között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lényeges … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
Dr. Israel Selával, a JOINT magyarországi igazgatójával beszélget Gadó János
Úgy tudjuk, a JOlNT megszünteti a magyar zsidóság bizonyos tevékenységeinek támogatását.
Amit Ön mond, az teljesen téves. Nem tudom, honnan vették ezeket az információkat.
Az Új Életben … Tovább »
„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1
(Vázsonyi Vilmos)
A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.
A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben
,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
A külföldi zsidó szervezetek tájékozódási célból megrendelt gyorsfelmérései után először 1992-ben készült Magyarországon átfogó és alapos elemzés az antiszemitizmusról. Kovács András és Fischer György az egyetemi és főiskolai diákság zsidósággal kapcsolatos érzelmeit … Tovább »
Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor
Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt – a „sem ez nem vagyok, sem az” állapotáról, felismerni véltem szüleim nemzedékének máig ható traumáját. Ezt megelőzőén a nyolcvanas … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
(6) Vészkorszak, II
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1993. május 2-i összevont Képviselőtestületi közgyűléséről
Raj Tamás nyitóimája után melyben a főrabbi a „Mélységből kiáltunk hozzád” kezdetű zsoltárt idézte Kéri Lajos, a … Tovább »
Antiszemita atrocitások 1956-ban
Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
Meditáció másságról és megértésről Szentágothai János professzorral
Pár héttel a Keresztény-Zsidó Társaság megalakulása után került sor erre a beszélgetésre Szentágothai János professzorral – valójában meditációra, melynek e sorok följegyzője leginkább hallgatója volt … Tovább »