Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

Bár korábban mind Tordai Péter, mind Heisler András hangsúlyozták, hogy Zoltai nem térhet vissza, a csütörtöki BZSH-közgyűlésen ilyesfajta kísérlet történt – ha nem is túl eredményes. Zoltai híveinek annyit sikerült elérniük, hogy az új ügyvezető igazgató megválasztása ügyében nem történt előrelépés.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

„Zsidók” és „zsidózók”

Szász János A nagy füzet című filmje nyerte a Karlovy Vary filmfesztivál fődíját. Ebből az alkalomból idézzük novemberi számunkban megjelent interjúnkat filmjéről, „hallgató szülőkről”, zsidó identitásról.

Interjú Fabinyi Tamás evangélikus püspökkel

Interjú Alföldi Róberttel, Csákányi Eszterrel, Mácsai Pállal és Máté Gáborral

Az 1970-es szegedi Mózes-előadás történetéhez

Valdemar Langlet, az antiszemita

CSAK CSAJOK…  –  NŐK A POLITIKÁBAN, KULTÚRÁBAN, KÖZÖSSÉGBEN.

Purim hónapjában, Eszter ünnepe előtt megjelent a Szombat februári száma.

Izrael: Három női pártvezér – Shiri Zsuzsa

Mitől lesz Izraelben sikeres egy nő, ha a közélet alakításának szenteli … Tovább »

Egy marosvásárhelyi fotográfus visszaemlékezései

Elképzelhető-e, hogy Hitlernek is emlékművet állítsanak? Ha nem, akkor a vele szövetséges Horthyéinak sincsen helyük…

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Magyar emlékezet? Zsidó emlékezet? Magyar-zsidó emlékezet? Van vagy nincs Magyarországon emlékezetközösség? Hogyan közelíthetők egymáshoz a 20. század traumáit hordozó közösségek, melyek más-más élményekre emlékeznek és a másik … Tovább »

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali
látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal!
Kormány: Önök idején a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci
rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte.
Egyetlenegyszer sem emelte fel a szavát ellene. A nemzeti együttműködés
kormánya soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen
rendezvényeket. 

Herzl sikeresen megalkotta a nyilvánosságnak szánt arcképét. Kétségtelen, hogy míg bizonyos vonásokat szándékosan kiemelt, másokat homályban hagyott, sőt teljesen elrejtett. Ez valamennyire megmagyarázhatja, hogy noha felnőtt életének döntő eseményei megismerhetők, de a Magyarországról és Budapestről tett meglehetősen gyakori megjegyzései felett sokáig elsiklottak, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták azokat. Bizonyos kérdéseket azonban fel kell tennünk. 

A Szombat húsz évfolyamából készült, 2010 decemberében megjelent válogatásszáma kapcsán néhány írásról, terjedelmi okokból, le kellett mondanunk. Az 1996-ban A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciánkon elhangzott Heller Ágnes előadás is ezek közé tartozott. A sokszor idézett, vitákat generáló írás interneten mindeddig nem volt hozzáférhető.  

A parlamenti baloldal vesztét tulajdonképpen ugyanaz okozta, ami olyan könnyűvé tette, hogy Gyurcsány anno kihívó nélkül maradhasson. A „megmerevedett, kiüresedett és öncélúvá vált struktúrák” miatt a baloldal éppen arra vált mindinkább képtelenné, hogy betöltse legfontosabb funkcióját, az embereket folyamatos kihívások elé állító és változó világban: a közreműködést a társadalom önértelmezési folyamatában.