Összesen 165 találat (21 - 40) : Zsigmond Anna.
Pándi Pál irodalomtörténész, kritikus és politikai tanácsadó több, eltérő műfajú szöveget magában foglaló kötetének szerkesztője egészen kitűnő munkát végzett.
Ugyanis a személyiség legbelső magjához éppen a végső oldalakon férkőzhetünk a legközelebb. Az utolsó … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján kezdtük el közölni Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányát – alább az ötödik, befejező részt olvashatják.
9.
A helyzet addigra odáig fajult, hogy más témáról már szinte nem is esett szó a lapokban, … Tovább »
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból közöljük Nyerges András hosszabb lélegzetű tanulmányának első részét – a folytatást további négy napon át olvashatják az érdeklődők.
Mottó:
Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
Az egykor romjaiban is varázslatos, immár megújult Rumbach utcai zsinagóga visszanyerte szakrális funkcióját és az utcafronti épülettel együtt multifunkciós közösségi térként is kitárta kapuit.
Ami az eredeti állapotból megmaradt, autentikusan renoválták, megőrizve az Otto … Tovább »
Avagy zsidó öngyűlölet Tiszaeszlár idején
Talán nem a legjobb gondolat azzal kezdeni egy cikket, hogy tárgya marginális jelenség. A zsidó öngyűlölet kapcsán társadalomtörténeti szempontból elsősorban mégis ezt hangsúlyoznám. Ha valóban az ebbe a kategóriába sorolható … Tovább »
Tanácsköztársaság, 1919 – A “zsidóuralom” legendája.
Részlet a szerző Rosszfiúk világforradalma – Az 1919-es magyar Tanácsköztársaság története című könyvéből, mely a Jaffa Kiadónál jelent meg:
A harsány „konjunktúrakommunistává” lett Bokányi nem volt zsidó, … Tovább »
Frank Zsigmond budapesti ügynök első levele szerint 1944 tavaszán a csendőrség jelentős mennyiségű ingóságot kobozott el tőle, többek közt ezüst étkészleteket, író- és számológépeket, valamint élelmiszereket, amit a levélhez csatolt jegyzékekkel igazolt. Frank amellett, hogy … Tovább »
Theodor Herzl a növekvő antiszemitizmus hatására írta meg „A zsidó állam” c. értekezését, amely 1896. február 14-én jelent meg nyomtatásban. A mű röpiratként járta be a világ sajtóját, és politikai cionizmus alapjaként tartják számon. A zsidóság számára a haza és kultúra … Tovább »
Minden létezik, amire van szavunk, ergo a zsidónegyed is létezik, bár nyilván más módon és formában, mint nyolcvan éve, és más módon és formában, mint mondjuk Bécs második kerülete manapság. Szerintem nem szükséges elemezgetnem, mi történt a zsidónegyeddel és ez kinek a felelőssége, … Tovább »
A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »
Apa és fia. Le sem tagadhatnák. Persze nem is akarják. Együtt laknak, együtt lélegeznek, együtt gondolkodnak. Figyelnek egymásra és a világra. Az apa gyermekkorától ír, mellesleg építőgépész-technikus, könyvtáros, népművelő. Ötvenhat éve publikál folyamatosan, jó néhány film … Tovább »
Unokája szerint Nyírő József ellenzéki volt a Szálasit kiszolgáló soproni parlamentben, aki „úgy próbálta ellensúlyozni a nyilas rádiós propagandát, hogy valódi híreket olvasott fel a rádióban.” – írja a Magyar Nemzet cikkéről közölt kritikus lapszemléjében az erdélyi Maszol.ro … Tovább »
“…noha a magyar zsidóság Európában unikális intézményes szakadásáról számos kitűnő írás született, érdekes módon egy sem tett kísérletet arra, hogy választ adjon a kérdésre, vajon a neológok miért akarták visszaállítani a honi zsidóság szervezeti egységét, miért törekedtek … Tovább »
A Hadik Irodalmi szalon vendége volt Bálint gazda, akinek Bánó Andrással közösen írt életrajzi kötete nemrég jelent meg „A 100 éves kertész” címmel.
A kávéház korántsem volt ismeretlen Bálint Györgynek, hiszen már 70 évvel ezelőtt megfordult itt, és emlékezett rá, … Tovább »
Ligeti Ernő munkásságából nemcsak a művek a fontosak, hanem társadalomszervezői, publicisztikai, szerkesztői teljesítménye is. Egyébként újságírói, történetírói munkái is rendszerint az esszé, a tudomány és a szépirodalom határmezsgyéjén állnak. Életműve egy fejezet a … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
Az emancipáció hamar fellendítette a zsidó sajtót[1] Magyarországon. A zsidó közönség igényelte, hogy saját lapjai legyenek, de zsidó publicisták nagyon sok más újságba is írtak. A hivatalos zsidó sajtó általában a mindenkori kormánypolitikához igyekezett idomulni. Így volt ez … Tovább »