Összesen 487 találat (441 - 460) : Zoltán Gábor.
Gusztustalan
Az egyszeri kőművesinas – az anekdota szerint – annyira megundorodott a malterosládában látott szőrszálaktól, hogy hátat fordított a mesterségének, mielőtt kitanulta volna. Aztán elszegődött szemetesnek.
Akadnak zsidók, akik annyira utálják a zsidó közösségek, … Tovább »
Ritka szép könyv
(Deutsch Gábor: Gyökér, szár, virág. Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem, Budapest, 1999. 108 oldal, ár nélkül.)
Aki csak egy kicsit is ismeri a fentebbi könyv szerzőjét, elfogulttá válik. Ugyanis Deutsch Gábor – vagy ahogy a könyv címadó írásának … Tovább »
Kárpótlási fejlemények
Megalakult a Mazsihisz kárpótlási kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Elnöke Sessler György, tagjai: dr. Feldmájer Péter, Sebes Gábor, dr. Szenes Iván, Ungár Lajos, dr. Szeszlér Tibor. Ugyanezen személyek alkotják a Mazsök hasonló ügyekre szakosodott … Tovább »
Summary
Ungvári Tamás: Újabb zsidó honlapok
Gadó György: Nekik hiányoztak a pusztulásba hurcoltak
Halász Tamás: A “zsidó színház” mint lakmuszpapír
Nagy András: Sorsok és színpadok — A “Zsidó sorsok magyar színpadon” című konferencia elé
Kis zsidó iskolastatisztika
5567 fő – … Tovább »
Szemelvények az auschwitzi magyar kiállításhoz kapcsolódó szakvéleményekből, levelekből és állásfoglalásokból
Mazsihisz
„Egy Horthy-apologetikát tartalmazó, alig burkoltan antiszemita kiállítás megrendezése Auschwitzban nem lehet a magyar kormány szándéka. Ha mégis … Tovább »
Exkluzív Sorozatunkban politikusokkal, művészekkel és más ismert személyekkel beszélgetünk. Érdekes emberekkel, akikben talán csak annyi a közös, hogy valami módon zsidók, bár ez különböző hatással van életükre, eltérően vállalják származásukat, a közösséghez tartozást. … Tovább »
Török Petra
Zsidó könyvkiadás 1945 előtt
A fenti bejegyzés olvasható a Bánóczi József és Gábor Ignácz szerkesztésében megjelenő Népszerű Zsidó Könyvtár sorozat Blau Lajos: A Talmudról című értekezésének belső címlapján. A könyv hátulján … Tovább »
Egy font húsA velencei kalmár a Tivoli Színházban
Shakespeare Velencei kalmárjának színreviteléhez a megírása óta nem kell különösebb apropót keresni, a téma folyamatosan műsoron van a történelem nagyszínpadán. Hálunk évtizedekig tabu volt, hiszen a zsidó-nem zsidó megkülönböztetés … Tovább »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál.
(Péld. 8. 10.)
A tavaly január elején megrendezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.
„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverekből, amit te … Tovább »
A „magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon lévő összes javait, akik, illetőleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve … Tovább »
Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.
Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »
Sós Endre a második világháború előtt, már fiatal korától a magyar zsidóságnak élt. Mindig volt szerepe a magyar zsidó életben, például fiatal korában a Budai Zsidó Hitközség titkára volt. Állandóan zsidó kultúresteket rendezett, és nyíltan harcolt a fasizmus ellen. Könyvei … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A repülő rabbi már a múlté.
A volt Jugoszláviában a II. világháború után mindössze 67 ezer zsidó maradt a háború előtti 72-73 ezerrel szemben. A maradék zsidóság vallási teendőit a belgrádi székhelyű főrabbi látta el, és ha például szükség volt rá Dubrovnikban vagy … Tovább »
Napló
Egy sűrű hét Budapesten
Londonból újabban kora reggeli repülőjárat indul Budapestre. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hatkor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fuvart), … Tovább »
Az általam nagyra becsült Szombat című havilap főszerkesztőjének tollából származó címbeli idézet alatt mély gondolatokat tartalmazó cikk jelent meg az 1995. novemberi számban. A kissé hosszú nyúlt esszé a magyarországi zsidó élettel foglalkozik, mindezt kiváló rendszerező, … Tovább »
ÁPRILIS 2-án RENDEZTE MEG idén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Marczibányi téri Szabadidőközpont a Zsidó Kultúra Napját.
A korábbiakhoz képest szokatlanul kis létszámú közönség előtt színpadra léptek a három zsidó iskola növendékei, élő beszélgetés hangzott … Tovább »
Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*
A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közleménye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »