Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Interjú Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével 2007. október 18. / Szegő Péter „Az Alkotmánybíróság által kijelölt büntetőjogi mezsgye nagyon szűk. A polgári jog területén pedig ma Magyarországon egyáltalán nincs olyan jogszabály, ami a gyűlöletkeltést vagy … Tovább »

2007. augusztus 21. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben (Tanulmányok a transzcendensről V.) szerk. Pócs Éva, Balassi Kiadó, 2007. 615 oldal + 32 oldal képmelléklet 4.000 Ft           2005 májusában Siklóson gyűltek össze az immár 12 éve rendszeresen … Tovább »

2007. június 20. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos új jogi szabályozásnak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) közösen készített javaslatait adta át Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Mazsihisz vezérkara szerdán az Országgyűlés alkotmányügyi, … Tovább »

Pünkösti Árpád / 2007. június Múltfeltáró írást olvashatnak a Szombatban Pünkösti Árpád újságíró (többek között a Rákosi trilógia szerzője) tollából. Pünkösti nem vállalkozott könnyű feladatra, hiszen a nyilas pártban komoly tisztséget elért, később emigrációban … Tovább »

Koltai Tamás
A velencei zsidó
Shakespeare A velencei kalmárja az újabb kori magyar színpadon

Sokáig az volt a kérdés, egyáltalán el lehet-e játszani A velencei kalmárt; negyven évig, 1945 és 1985 között a pártideológiának álcázott cenzúra azt mondta rá, hogy nem. Mostanra … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 2000. első félévi pályázatának díjazottjai

 
Pályázó
Pályázat
megítélt összeg

710.
ALMAZSI – Nagy Ákos
A zsidó ifjúsági szervezetek közös nomád tábora
600,000

626.
ALMAZSI és Hasomer … Tovább »

Exkluzív Sorozatunkban politikusokkal, művészekkel és más ismert személyekkel beszélgetünk. Érdekes emberekkel, akikben talán csak annyi a közös, hogy valami módon zsidók, bár ez különböző hatással van éle­tükre, eltérően vállalják származásukat, a közösséghez tartozást. … Tovább »

Zsidó sorsok magyar filmen
Beszámoló egy konferenciáról

Folyóiratunk, a Szombat 1998 decemberében filmsorozatot és konferenciát rendezett a fenti címmel. A Puskin moziban és az Örökmozgó Filmmúzeumban több mint három tucat játék- és dokumentumfilm pergett le, melyet a Magyar … Tovább »

(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsi­dó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)

Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi­-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »

Emlékülés a zsidó felekezet egyenjogúsításának centenáriumán

„Az izraelita vallás törvényben bevett vallásnak nyilvánítatik” (1895. évi XLII. T.cz. 1 paragrafusa)

Ezzel a mondattal kezdődik az 1895. évi XLII. tc. első parag­rafusa, az azóta recepciós tör­vényként emlegetett … Tovább »

BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon talál­ható.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét méré­sekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »

Mezei András: Válasz
Tarbay Ede: A felismerés kényszere
Szegő György: Balla Margit ikonológiája
Sanders Iván: Ősi legendák, modern történelem – zsidó témák Kaczér Illés műveiben
Zoltán Dezső: A fürdőmester
Róbert Péter: Januári évfordulók
Vadász Ferenc: Egy család a halhatatlanságnak…
Schweitzer … Tovább »

Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »

Traian hűséges szemét rámeresztette Krausz tisztviselő úrra, aki fáradtan dőlt hátra székében, amikor az utolsó munkásnak is leszámolta a bérét. Csendesen, szertartásosan folyt a bérfizetés, pisszenés nélkül vették fel a pénzt a móc erdőmunkások, csak az ezüst százasokat … Tovább »

Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »

1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »

Konferencia a „magasban”

Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »