Biztató jel a Veszettek külföldi pályafutásának elindulására, hogy Párizsban, a 33. alkalommal megrendezett FIFE nemzetközi filmfesztiválon 90 versenyfilm közül a legjobb játékfilm díját nyerte. A fiktív paramilitáris szervezethez csatlakozó, kallódó fiatalokról szóló alkotás … Tovább »

Lehet-e egy arab zsidó?

Három külön történetről van itt szó. Az első a katonáé, aki lelőtt egy – már ártalmatlanná tett, földön fekvő – terroristát. A második az izraeli visszhangok története: az eset vad szenvedélyeket korbácsolt, érthető módon, hiszen az országot védő hadsereg moráljáról … Tovább »

Az eső volt a legjobb, a kiadós nyári zápor, amikor be kellett húzódni a hullámpala alá, a büfé elé, vagy hátul a csónakházba. A Tisza-part ilyenkor elnéptelenedett, nem mintha olyan nagy forgalom lett volna a rakparton, de ebbe a szövegbe kell a Tisza-part, el kell magyarázni, mi az úszóház, mert a jelenséget azokon kívül, akik oda jártak, ott élték nyári életüket gyakran évtizedeken át, kevesen ismerik.

Miközben a zsidó államnak morális kötelessége megvédeni a szíriai drúz kisebbséget, a szír polgárháború hatalmi viszonyai radikálisan megváltoznának Izrael hadba lépése következtében.

Az iraki kurd és jazidi kisebbség után egy újabb nem szunnita muszlim kisebbség került … Tovább »

A hivatalos franciaországi iszlám intézményrendszer szervezetlen és nem képes gátat vetni a radikalizmusnak.

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Nicole Krauss örvénylő világától nehéz szabadulni.

„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

Tel Aviv megér egy misét (vagy Tóraolvasást)

Jahrzeitje alkalmából, megkésve emlékezünk rá.

Jakov Glatstein, az amerikai jiddis kultúra emblematikus alakja, költő, író, kritikus 1896-ban született Lublinban.

Jakov (Jacob, Yakov, Yaakov, Yankev) Glatstein (Glatshteyn) anyai ágon rabbi-ősök leszármazottja, apai ágon zenei indíttatást kapott, és jiddis írók ismeretségét. … Tovább »

A Lehet Más a Politika komoly sikert ért el az áprilisi választásokon. Magyarországon elsőként jutott be az Országgyűlésbe zöld, vagy pontosabban fogalmazva: ökológiai párt. Az LMP újonc létére magabiztosan lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a szavazatok közel nyolc százalékát szerezve meg. Emeli a siker jelentőségét, hogy számtalan zöld párt próbálkozott már Magyarországon a parlamentbe jutással, de legtöbbnek már a nevére sem emlékszünk.
 

Csak májusban 15 svédországi zsidó család készül elhagyni Malmőt, ugyanis az utóbbi években megszaporodtak az ellenük irányuló, gyűlöletből fakadó bűncselekmények.
 

Az Ollókezű Edward és Az ártatlanság kora őzikeszemű sztárja ma lép 38. évébe. Winona Laura Horowitz érdekes hangzású keresztnevét arról a minnesotai városkáról kapta, ahol 1971. október 29-én meglátta a napvilágot.
 

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

A november 16-án tartott Magyar Zsidó Kongresszus új helyzetet teremtett: kirajzolódtak az új erőviszonyok a honi zsidóság térképén. A Mazsihisz magához szippantotta a zsidó civil szervezetek túlnyomó részét; a Chabad/EMIH, mint másik nagy játékos, egyedül lépett a színre; míg a kongresszust bíráló másik három vallási közösség (Bét Orim, Marom, Szim Salom) hangját az országos médiában meg sem hallották.
 

A fenti gondolat egy ukrajnai rabbi száján szaladt ki egy helyi televíziós műsorban, egy Muhammad Asadról szóló beszélgetésben. Kijelentésének alanya Leopold Weiss néven látta meg a napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd a zsidó hitet elhagyva az iszlám 20. századi történelmének egyik jelentős alakjává vált. Az életéről szóló film megtekinthető a héten kezdődő Verzió fesztiválon.