„A magyar zsidóság már majdnem atomjaira esett szét, nem beszélhetünk közösségekről, szervezetekről…” – mondta többek között drámai hangú hozzászólásában dr. Schőner Alfréd főrabbi, a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) múlt év végén tartott közgyűlésén. … Tovább »

„Senki sem foszthatja meg a Panoráma szellemi műhelyét attól a dicsőségtől, hogy hegyeken és határokon átsugárzó erővel szőtte a szabadság szellemének szövetét…” – így kezdi „Chrudinákék” című cikkét Karácsondi Miklós az MSZP folyóiratában, az Új Fórumban.

Nem … Tovább »

1882. ápr. 1. Solymosi Eszter tizennégy éves, róm. kat. vallású szolgáló, Huri András r. kat. vallású tiszaeszlári lakos házából, ahol alkalmazva volt, eltávozott és többé nem tért vissza… Tiszaeszlár a nyíregyházi bíróság kerületébe tartozott s ez Bary vizsgálóbírót … Tovább »

A NYOLCVANAS ÉVEK ELEJÉN egy alkalommal apám síremlékét keresve, a békéscsabai zsidó temető látványa – összeomlott ravatalozójával, ledőlt kerítésével, embermagasságú gaztengerével – a felháborodás olyan viharát kéltette bennem, hogy kénytelen voltam lemondani a bensőséges … Tovább »

A mohácsi vésztől Buda visszavételéig

A MOHÁCSI VÉSZT követő idők háromfelé szakították az addig egységes országot s e három terület politikai struktúrájának megfelelően különbözőképpen alakult a zsidóság sorsa is. A zsidók sorsa legsúlyosabb a nyugati részen, … Tovább »

A Szombat 1990.2. számában tökéletes kudarcnak minősíti Kőbányai János a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1989 decemberében lezajlott közgyűlését, és elutasít minden „kártékony eufemizmust”, mely ezt a szerinte való tényt másképp minősíti, palástolja.

Eszem ágában … Tovább »

Mautner József bemutatkozik

Születésem éve 1911, erősen benne vagyok már a hetvenkilencedik évemben. Kaposváron születtem és a kényszerű szüneteket leszámítva, mindig Kaposváron éltem, sőt édesanyám is Kaposváron született, 1884-ben. Apám 1883-ban látta meg a napvilágot. … Tovább »

EGY REGGEL GIGI, aki az első udvarban lakott, egy négykerekű hordárkocsi végében ült, harangozott vékony, hosszú lábaival, és csúfondáros mosollyal nézett a szemembe. A ruháján, mint valami gyönyörű, nagyszirmú virág, sárga posztócsillag tündökölt. Illett hozzá.

A hordárkocsi … Tovább »

A szovjet zsidóság országos kongresszusa

A Szovjetunió hetven városából 126 zsidó szervezet és hitközség képviselői vettek részt 1989. december 19-21. között Moszkvában a szovjet zsidóság első kongresszusán. 1917 óta nem került sor ehhez foghatóra.

A tanácskozás azért … Tovább »

Elie Wiesel (61) Erdélyben született író, az amerikai zsidóság egyik legtekintélyesebb szóvivője, 1986-ban Nobel-díjat kapott.
SPIEGEL: Mire gondolt Wiesel úr, amikor azt a sok német fiatalt látta, akik a berlini fal tetején viháncoltalk?

WIESEL: Először örömet éreztem, … Tovább »

TAPOLCÁN a múlt század hetvenes éveiben fellendülőben a borkereskedelem. Az „LMF” – Lessner Manó Fiai – jelzésű hordókat szerte a Monarchia országaiban jól ismerik a borkereskedők, vendéglősök, kocsmárosok. Apja mellett a fiatal, határozott és a borászatot kitűnően ismerő Lessner … Tovább »

CSURKA ISTVÁN izgalmas játékba fogott az utóbbi időben: megpróbálja kipuhatolni a gyakran emlegetett „zsidó érzékenység” ingerküszöbét. Ha egy-egy nyilatkozata túlságosan élénk reakciót vált ki, visszavonja, illetve utólagosan értelmezi, elutasítva azt az interpretációt, … Tovább »

CSURKA ISTVÁN ÚR, a Magyar Demokrata Fórum jeles tagja, valószínű képviselőjelöltje, az Új Esztendő 14. napján sokféle reagálást kiváltó eszmefuttatást adott elő a Vasárnapi Újság mikrofonja előtt. Utóbb nyilatkozatában elhatárolta magát az antiszemitizmus vádjától. A 20. … Tovább »

Míg a magyar országgyűlés megbízott elnöke New York-ban zsidó szervezetekkel tárgyalt, addig Pozsgay Imre Izraelben járt. Magyar-zsidó üzletemberek, mint A. Sarlós vagy a Reichmann testvérek, dollármilliókat készülnek az országba hozni. Mindeközben pedig – és mindezek ellenére – … Tovább »

Tisztelt Szerkesztőség!
A MAGYAR HÍREK 1989. május 8-i Sajtótükör-rovatában, a Magyar Hírlap közleménye nyomán megje­lent íráshoz, amely Karády Viktor: Zsidókérdés és nemzettudat című előadását ismerteti, szeretném az alábbi megjegyzést fűzni:
Kétségtelen, hogy a kiváló … Tovább »