Összesen 11,047 találat (10641 - 10660) : Z. T..
A hiteles tanúk közül is az egyik legkiválóbbal találkoztam. Fiatalos külsejű, egyenes tartású asszony. Szavai jól formáltak, mint az olyan embereké, akik tisztában vannak a szavak súlyával.
*
Lukács Ágnes első sikereit négyéves korában aratja a ״Tehetséges gyermekek és … Tovább »
A Kossuth-bankó nemcsak a magyar szabadság jelképe, de grafikusok és numizmaták véleménye szerint is a legsikerültebb magyar papírpénz. Az a fajta költészet árad belőle, mely a gazdasági, társadalmi fejlődést megelőzi. Szinte absztrakt jelek- kel követi a reformkori magyarság paradigmáját, … Tovább »
Jeruzsálemi sajtórandevú
A zsidó médiák szerkesztőinek negyedik találkozóján lehettünk van kétszázhatvanan. A vendéglátók utáni legnépesebb delegáció az Egyesült Államokból érkezett: ötvenhárman jöttek el 34 újságtól, 2 televíziótól és tájékoztatással foglalkozó … Tovább »
Az alábbiakban közöljük a The New York Review of Books 1991. június 27.-i számában megjelent tanulmány befejező részét, mely a Szovjetunióból alijázók beilleszkedésének nehézségeit elemzi.
A bevándorlók ״zsidó lelkéért” folytatott harc roppant intenzív. A Bevándorlási Minisztérium … Tovább »
Interjú Heinz Galinskival a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnökével
A német politikusok nagyon igyekeztek, hogy egyértelmű és határozott legyen, amit a hírhedt Wannsee-konferencia ötvenedik évfordulójáról mondanak. Kohl kancellar nyilatkozatában kijelentette, hogy a … Tovább »
NEW YORK – Az American Jewish Committee legutóbbi adatai szerint Ausztria népességének jelentős része igen negatív érzelmeket táplál a zsidókkal szemben, és nem tanúsít megértést Izraellel szemben.
Az AJC Közép- és Kelet-Európában végzett felmérései közül ez az ötödik; … Tovább »
A háborúvá fajult gyűlölködés déli szomszédságunkban különösen aktuálissá teszi a kérdést: az ott élő sokféle nemzetiség rendkívül bonyolult rokonszenv-ellenszenv erőterében hol helyezkednek el a zsidók? Hol helyezik el ők magukat, és hová helyezik őket mások? Alábbi két … Tovább »
Hogyan lehet egymillió dollárt „csinálni”?
„Csizma az asztalon”, szoktuk mondani, ha valamivel olyan helyen találkozunk, ahol felbukkanására a legkevésbé sem számítottunk. Fejlett izraeli és nyugati technológiával felszerelt termelő üzem a soroksári tanyaközpontban? Hasonlóképpen … Tovább »
A Pless és Fox név olyannyira nosztalgikus hangzású, hogy sokan azt gondolják, a Meinlhez, a Zwackhoz, vagy esetleg az Underberghez hasonló, „reprivatizált”, helyesebben szólva visszavásárolt cég feltámadásáról van szó. Aligha gondolnánk, hogy a népszerű ékszerbolt hálózat mindössze … Tovább »
Filmkockák Somogyi Károlynak, a Jád Vásém kitüntetettjének életéből
Még ma is olyan mindenre figyelő, jó ügyekért cselekedni kész, amilyen félévszázaddal ezelőtt volt. A tizenöt gyermekét nevelő asztalos fia, Pécs második kerületében, Vasas-bányatelepen 1921-ben született. … Tovább »
Beszélgetés a zsidó közösség tévéműsorának szerkesztőjével
Ökumenikus támadást intéztek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió ellen az egyházak, a vallási műsorokkal kapcsolatban általuk tapasztalt diszkrimináció miatt. Kármán Györgyöt, Az utódok reménysége mű tévéműsor … Tovább »
Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László
Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni vele, megismerkedni pályájával. Nem hullanak az égből a lelkipásztorok, akik szívükön viselik a zsidók sorsát. A zsúfolásig … Tovább »
Meglepődve olvastuk az alábbi írást. Adatai sorra megkérdőjelezik a témában korábban megjelent publikációk „tényközléseit”. A holocaust nyomán járó jóvátétel egy lényeges kérdését elemzi a szerző, ezért kérjük, az illetékes zsidó szervezetek vezetőinek figyelmét ne … Tovább »
Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát
Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter házaló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csupán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Az alábbiakban a The New York Review of Books, 1991. június 27-i számában megjelent tanulmány rövidített változatának első részét közöljük az alijázó szovjet zsidók izraeli befogadásának nehézségeiről. A téma és a közlemény súlya miatt e havi és a következő számunkban … Tovább »
Beszélgetés az édesanyával, akinek kivégezték egyetlen fiát
Érdeklődéssel és együttérzéssel olvastuk a múlt év októberében az Új Magyarország hasábjain, nyolc folytatásban megjelent A bosszú forgatókönyve című visszaemlékezést. Szerzője Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke … Tovább »
A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról elhurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »
Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a legszebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvirágzásának idején, a század elején emelték, s vele, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »
Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »