A litván parlament döntése nyomán 113 lita – vagyis mintegy 33 millió euró – nagyságrendű kárpótlásban részesülnek azok a zsidó etnikumú, volt litván állampolgárok, akiknek a meghurcolásában a második világháború alatti rezsim együttműködött a nácikkal, illetve akiknek a kitelepítését akkor elrendelték. A lap kommentárja nagy előrelépésnek nevezi az eseményt.

Gyújtogatásra gyanakszik annak a barakknak az utolsó tulajdonosa, amely Groningen közelében leégett, és amelyben a naplója révén világhírűvé vált német zsidó lány, Anne Frank végzett kényszermunkát 1944-ben, mielőtt Auschwitzba deportálták a nácik.

Ha a brit zsidó iskolák elutasítják egy gyerek felvételét annak származása miatt, akkor a rasszizmus bűnében marasztalhatók el – így döntött egy manchesterei bíróság nemrégiben. Az egész angol zsidóságot meghökkentő ítéletében a fellebbviteli bíróság úgy határozott, hogy inkább a vallásgyakorlás, semmint a származás vagy betérés tesz valakit zsidóvá. 

Belső-Erzsébetváros településrendezésekor a VII. kerületi önkormányzatnak figyelembe kell vennie az állam nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért nem kaphat szabad kezet a területet érintő változások elfogadása és a hatósági eljárások során – állapította meg állásfoglalásában Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Egyéves huzavona után, ötödik próbálkozásra választotta meg az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács reformja tehát arra az emberre marad, aki 16 esztendőn át a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt, így több nemzetközi tapasztalatot szerzett, ám kevesebb élmény köti a felemás módon átalakított magyar jogélethez.

Milyen ország az, amelynek egyik országos napilapjában le lehet írni a következőket? “Fellármázták Európát bértollnok álíróikkal, Kertésszel, Nádassal, Esterházyval és még sok más szarházival, hogy Magyarországon rasszizmus van, antiszemitizmus, ölik a cigányt, és a potens entellektüelek becsomagolt bőrönddel várják az ordas eszmék megjelentét.” 

Nem igazán követhető az a politika, amit a republikánusok a nem angolajkú, illetve más etnikumú amerikaiak felé képviselnek – állapítja meg a jeruzsálemi lapnak írt ellenzésében Douglas Bloomfield. – Az nyilvánvaló, hogy most nagyon is rá van utalva az Arizonában élő latinokra, hogy tényleg biztosítani tuja szenátori újraválasztását. El is hangzottak ígéretek, de lehet, hogy velük is úgy jár majd, mint a zsidókkal, akiknek szimpátiája Bush Izraelt támogató politikájával szemben markáns volt, mégis Obamára szavaztak.

Egy esztendő a múlt félhomályából: 1938. Az amerikai Time magazin címlapján Hitler az év embere. Még tart a spanyol polgárháború. Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus. Bekopogtat a feltartóztathatatlan történelem: Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés s a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Kristályéjszaka és az első hazai zsidótörvény. Szálasi és Rákosi egyaránt a szegedi Csillag börtön lakója. Csak kőhajításnyira a II. világháború hetven évvel ezelőtti kitörése. Mi éltette vajon a (mindhalálig) reményt – az illúziók kergetésén kívül – az „idillikus” utolsó békeévben? Nem kizárt, hogy önmagát ismétli a történelem.

Rendőr, vállalkozó, bankár és alkalmi munkás is van abban a csapatban, akik kezükbe vették a versegi zsidó temetőt. A civilek saját zsebből vettek szerszámokat és irtani kezdték a gazt.
 

A pesti slemil klasszikus figuráját hívják Fekete Péternek. Akinek minden balul üt ki, bármibe fog. Róla szól a híres nóta: “kinek a jobb keze bal, jót sose hall, él, mint a parton a hal…” Suszterinasok fütyülik. Illetve fütyülték. Mert hol vannak ma már suszterinasok? De a dal él. Fülről fülre terjed. S amíg pesti polgár lesz a Földön, ez már így marad.

A bukaresti napilap kommentárja önérzetesen kéri ki magának az abszurd dráma atyjáról nemrég elhangzott véleményt, miszerint az „francia író volt, még csak egy kicsit sem román”. Márpedig az idézett mondat nem mástól, mint az író lányától, Marie-France Ionescotól származik.
 

Még áprilisban egy Budapest melletti kis faluban történt támadásról értesült az atv.hu. Az érintettek mindeddig nem álltak nyilvánosság elé, viszont azóta is újabb támadástól rettegnek. Kérésükre egyelőre sem a fiú nevét, sem a támadás pontos helyszínét nem írjuk le.
 

Magyarországon nincs olyan, közös tulajdonságokkal, érdekekkel, értékekkel, vagy bármi mással jól körülhatárolható közösség, amelyet úgy általában zsidóságnak nevezhetnénk. A közbeszédben a vallásos zsidók és a zsidó származású/identitású magyar állampolgárok halmazát értik alatta.

„A festészet mindig is az élvezet és a kreativitás forrása volt a számomra, de csak az utóbbi években lett időm, hogy teljesen az alkotás felé tudjak fordulni”
 

Gőzerővel folyik az antiszemita szervezetek elleni álharc: miután Bácsfi Dianát és a Vér és Becsület Egyesületet elsöpörte a demokrácia, most a Magyar Gárdán a sor. Eközben a parlamenti pártok és a mindenkori kormányok a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) együttműködve keményen dolgoznak a mintegy százezer zsidó identitású magyar világi érdek-képviseleti szervezeteinek kialakulása ellen, amelynek egyetlen eredménye lehet: a teljes asszimiláció.

A nyári melegre való tekintettel a litera szerkesztősége a július 20-i héten birtokába veszi a margitszigeti Holdudvart. Öt napon keresztül élőben követhetik nyomon a litera műhelymunkáját. Megelevenedő rovatok, (újság)író-olvasó találkozók, születésnapi bulik és nyitott szerkesztőségi ülés.

Bizonyára nem kevesen vannak az itt megjelentek és a most megnyíló kiállítás jövendő látogatói között, akiknek ez a mikroszkopikus metszet az Israel Museum hatalmas anyagából több mint egy érdekes és szép kiállítás: akik személyesen kötődnek Jeruzsálemhez, Izraelhez, a közel-keleti régiségekhez, a zsidó hagyomány és az európai művészet Jeruzsálemben összegyűjtött tárgyaihoz. Néhány évtizedes távlatból nézve, volt már a Szépművészeti Múzeumban több közel-keleti vendégkiállítás: az ókori Iráq és Egyiptom, a keresztény (kopt) Egyiptom, ásatási leletanyag Núbiából, római kori Tunéziából, hogy csak néhányat említsek.

A szélsőjobb dühöngött, a rendőrség garázdaságért eljárást indított: egy brit képzőművész és magyar kurátora egy budapesti szobrot műanyag emberi végtaggal egészítettek ki. Közben a szobor már nem is állhatna ott, ahol áll. A XII. kerületi turulról van szó. De kell-e törődnie művésznek és kurátornak a közeggel, a heves reakciókkal, ha hozzányúlnak egy ilyen szoborhoz?

A négy történelmi egyház közös levélben kéri a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent, mert a törvény súlyosan sérti a kisebbségben élők jogait
 

Megtámadtak és megvertek egy zsidó férfit Budapesten, a rendőrség közösség tagja elleni erőszak miatt kezdett nyomozni. A férfitól Köves Slomó főrabbi szerint megkérdezték, hogy zsidó-e, aztán ütöttek.