A “Hetek Tanácsában” (a biztonsági kabinetben) – amely Izrael legfelsőbb politikai fóruma – nézetkülönbségek mutatkoznak az Obama amerikai elnök követeléseire adott válasz kérdésében.
 

Ha a jobboldal identitásának elidegeníthetetlen része lett volna a demokratikus hagyomány, akkor nem viselkedik ilyen felelőtlenül, és nem vonultatja fel tömegeit nemzeti zászlók alatt a törvényes országgyűlés ellen. A jobboldal azonban nem tartotta szükségesnek felülvizsgálni történelmi örökségét.
 

Tőkéczki László Rasszizmus és érdek című írásának bizonyos kitételeivel vitatkoznék. Ha jól értem a szerző mondandóját – s ebben félig-meddig igaza van –, a különféle csoportok közti problémákat nem a „rassz” különbségei (melyek nincsenek), hanem a „viselkedés” eltérései adják.

Izraelnek joga van építkezni Jeruzsálemben, hiszen “a város nem egy telep” – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, amikor hétfőn felszólalt a legbefolyásosabb Izrael-barát amerikai lobbicsoport, az AIPAC washingtoni tanácskozásán.
 

Ariel Saront az izraeli telepes mozgalom keresztapjának szokták tekinteni. Kétségtelen, hogy a volt kormányfőnek az az érve, hogy a megszállt területeken létesített zsidó telepek növelik Izrael biztonságát, jelentősen hozzájárult a program sikeréhez. Daniel Kurtzer, az Egyesült Államok egykori tel-avivi nagykövete a The American Interest Magazine-ban e politika hátterét kísérli meg felvázolni.

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

Még nem töltöttem be 13. évemet, amikor szüleimmel és nővéremmel együtt 1956. november 23-án, egy hónappal a forradalom kitörése után elhagytuk Magyarországot. 13. születésnapomat – bár micvómat – már New Yorkban ünnepeltük meg 1957 januárjában. Természetesen szüleim döntötték el, hogy Bécsből hová vezet majd az utunk.
 

Atlantisz titokzatos drágaköveit még ma is használják gyógyításra. Vajon melyek ezek a kövek, hogyan és miben nyilvánul meg az erejük? Cikkünkben több más érdekesség mellett, erről is olvashatsz.
 

Egy szélsőséges zsidó szervezet levélben bírálta Bar Refaeli izraeli származású szupermodellt, amiért választottja, Leonardo DiCaprio nem zsidó vallású.
 

A honvédelmi miniszter szerint, ha nem számolták volna fel a katonai légügyi hatóságot, akkor nem lett volna ennyire zavaros az izraeli kémrepülőgépek körülötti helyzet.
 

Ki volt a nagyapám – ezt kérdeztem, mikor kicsit nagyobb lettem, de az apám nem szólt semmit, azt mondta, egyszer már elmondta, s ő kétszer nem. Akkor éreztem, hogy ez titok. Titok, ami ott lappangott eddig és ott lappang majd ezután is minden napunkban. De a titokkal senki nem tud egy életet leélni. A titok azért titok, hogy zárjai egyszer felpattanjanak.
 

Kéri László szerint nem tragédia, ha alkotmányozó többséget szerez, a Fidesz Csak a Fidesz-kétharmad állíthatja meg a Jobbikot. A zsidóellenesség csak hab, márpedig torta nélkül nincs hab sem – magyarázta állítását a politológus.

Kéri László szerint “a meggyengült magyarországi baloldali politikai erők” nem tudják megakadályozni, hogy az áprilisi parlamenti választáson a Fidesz megszerezze a kétharmados többséget, erre a mostani viszonyok között csak a Jobbik képes.
 

Gadó János cikkében (Felelős és etikus?) azt írja, hogy felelőtlen és a “Holokausztból eredő erkölcsi tőkét” erodálja az a hevenyészett bírósági kereset, amelyet egy chicagói bíróságon nyújtottak be, és amelyben a MÁV-ot perlik, amiért az közreműködött az 1944-es deportálásokban. Mivel a kereset nem élvezi “komoly zsidó szervezetek támogatását”, szerinte az ügy eleve megkérdőjelezhető vállalkozás.
 

 „Nem lehet minden hülye mellé paragrafust állítani.” Valóban nem, paragrafusból csak egy van. A hülyék majd szépen felsorakoznak mögé.
 

A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak…

Sólyom László köztársasági elnök aláírta azt a sokat bírált törvénymódosítást, amely büntethetővé tette Magyarországon a holokauszt tagadását. Hibás döntés volt-e Sólyomé, vagy csupán részleges megoldás?
 

A lányom születését követő sabbatkor az ő zsinagógájába mentem, ő hívott fel a Tórához, ő írta be Ráhel nevét a nagykönyvbe. Nem is mentem volna máshoz. 1991-ben, az (akkor talán még szépnek hitt) új világ hajnalán ő volt az egyetlen autentikus rabbi sokunk szemében. Rabbinikus tudása politikai hitelességgel, a modern világban való jártassággal párosult.
 

Az Izraeli Kulturális Intézet és a Bálint Ház Könyvklubjában együtt olvassuk izraeli írók könyveit. A beszélgetést egy vállalkozó kedvű résztvevő moderálja.
 

Az elmúlt húsz év során valaha kormányzati pozícióba került politikai erőkben rengetegen csalódtak: e csalódottak közül kerül ki a Jobbik számos támogatója. De vajon mit ígér a magát nemzeti radikálisnak nevező párt programja, retorikája és gondolatvilága?