A tervek szerint mintegy két hónap múlva elektronikus formában megjelenhet Szálasi Ferenc nyilas miniszterelnök naplósorozatának első két kötete – közölte Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem tanára pénteken az MTI-vel.Szálasi naplósorozatának első két kötete a Magyar Országos Levéltár online folyóiratában, az archivnet.hu-ban, Reflektor a sötétben II. címmel jelenhet meg – mondta a történész.

hányom-vetem magam. Ébren álmodok. Állok valahol, talán a lágerben és hat fekete ruhás, pajeszos, kipás ortodox fiú áll körülöttem. Nagyfiúk, fölém magasodnak. Mondanám nekik, hohó, ti kicsik voltatok, a lágerben kisfiú volt minden hószed gyerek, olyan korú, mint az öcsém, benneteket … Tovább »

„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

Janusz Korczak neve és pedagógiai munkássága kevéssé ismert Magyarországon, pedig a lengyel orvos-pedagógus a 20. század első évtizedeiben kibontakozó reformpedagógia egyik jelentős kelet-európai alakja volt. Könyvét már közvetlenül megírása, 1918 után több nyelvre lefordították. … Tovább »

A kisgyermekes zsidó családok körében sokan ismerik Bán Lindát, Verő Tamás rabbi feleségét, aki 2007 óta kilenc (nem pusztán) vallásos-ismeretterjesztő könyvet írt a kicsik számára. A kötetek hangvétele megkapóan közvetlen. Tabuk nélkül, könnyed stílusban segítenek gyereknek, … Tovább »

Izraelben – legalábbis szekuláris körökben – alapvetően a határok megszabását nélkülöző, liberális és gyermek-centrikus modell a mérvadó.
A gyermek szent és sérthetetlen, minden kívánságát lesni illik, és ha lehet, azonnal ki kell elégíteni, az amerikai elképzelésekhez … Tovább »

A szekuláris zsidó nevelés
A kérdés kínzó, a vita folyamatosan izzik. Létezik-e pozitív értelemben vett világi zsidó kultúra, lehetünk-e zsidók, tovább megyek, „jó zsidók” úgy, hogy közben identitásunk szekuláris? És vajon, hogyan neveljük gyerekeinket ebben az igencsak … Tovább »

Barbie-n nem fog az idő, pedig túl van már az ötvenedik születésnapján. Ráncfelvarrás nélkül is állja a sarat, még csak nem is őszül! Kire ütött ez a nő?

Barbie ősanyja, Bild Lilli

Barbie egy német újságnak, a Bildnek köszönheti születését. 1952. június 24-én az … Tovább »

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.

Április 15-én, a Holokauszt áldozatainak emléknapja előestéjén rendezték meg a magyarországi Élet Menetét Budapesten. A rendezvényen Gordon Gábor, az Élet Menete alapítvány elnöke, Horváth János, a Parlament korelnöke (Fidesz-KDNP), Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is felszólalt, akinek beszédét az alábbiakban közöljük.

Dr. Köves Slomó: A vérvád négy tanulsága
 Rabbi vagyok, és Magyarország polgára. Írásomnak a tanulsága szándékom szerint túlmutat közösségünk határain. Ugyanis ami pár napja a magyar Országgyűlésben történt, az a magyar nemzet egésze ellen volt merénylet. 70 éve nem hallott uszítás hangzott el a parlamentben, a legsötétebb idők hangja ez, amiről generációk hitték, hogy nem hangzik fel soha többé a törvényhozók között.  A vérvád felemlítése talán nekünk zsidóknak fájt igazán, de a veszély, egy betegség szimptómája nem rólunk, hanem Magyarország egészéről szólt.

Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete szerint minden demokratikus erőnek és a társadalomnak nyilvánvalóvá kell tennie, hogy nem tolerálják az olyan nyilatkozatokat, mint amilyet Baráth Zsolt (Jobbik) országgyűlési képviselő tett kedden a Parlamentben.

A Jobbik szónoka április 3-án a Parlamentben szükségesnek tartotta, hogy pészah és húsvét ünnepét megelőzően, s néhány nappal a Holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előtt a tiszaeszlári Solymosi Eszterre és a zsidókkal szembeni vérvádra emlékeztessen.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) nyílik csütörtökön délelőtt az Örkény István emlékév: az író-drámaíró századik születésnapjáról az ország több kulturális intézményében megemlékeznek. Örkény István születésének 100. évfordulóján, ma este fél hatkor Esterházy Péter író és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitja meg a Mi mennyi? – Örkény István százéves című kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szőnyei Tamás új könyvéről
A szocialista pártállam nemcsak a gyárakat vagy a sajtót, hanem az irodalmi életet is irányítani akarta, és ez nem csekély mértékben sikerült is – derül ki Szőnyei Tamás Titkos írás című, a rendszerváltás előtti magyar irodalom és az állambiztonsági szolgálatok viszonyát feltáró kétkötetes könyvében.

Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

Örkény István 100. születésnapja alkalmából rendezett tárlaton ritkán látott és néhány most bemutatásra kerülő fotó és dokumentum idézi fel a Kossuth-díjas író életét. A kiállítást az érdeklődők március 29-től május 31-ig tekinthetik meg a Cultiris Galériában.

Filmvetítés / 2012. április 26. csütörtök, 17:30 óra
 Fliegauf Bence „Csak a szél” című filmjének vetítése a Vörösmarty moziban, 2012. április 26. csütörtök, 17:30 órától. Jegyár 900 forint.
A film után, a rendezővel Fliegauf Bencével, Ferge Zsuzsával és Donáth … Tovább »

2012. április 14. szombat, 20:00 óra
Maimuna először Budapesten!
A hosszú kovásztalan napok után palacsinta, gofri, péksütemény és Sabre koncert, énekel Klein Judit. Mindez: 2012. április 14. szombat este, 20:00 órától a Bálint Házban (Budapest VI. ker., Révay u. 16.), belépődíj … Tovább »

„Pedig a kereszténység a zsidók innovációja. Egyes tevékenységeket azonban kénytelenek voltunk kihelyezni, szűkre szabott létszámunkra való tekintettel. Bár alaptevékenységünk, a törvények betartatását outsourcingolni kellett, mivel humán erőforrás oldalon kihívásokkal küzdünk. Ezért tűztünk dávidcsillagot minden seriff mellére. Emlékeztetőül.”