Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.

Második alkalommal rendeztek Zsidó Filmfesztivált.

15 ezer újságkivágás az 1945-48 közötti időszakból

 Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.

Részlet Jiří Weil: Mendelssohn a tetőn c. könyvéből

Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera

A külügyminiszter beszéde a Tom Lantos Intézet Zsidó élet és antiszemitizmus Európában című konferenciáján hangzott el, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter beszédével együtt. Idézték ugyan a lapok az általuk mondottakat, de teljes terjedelmükben nem közölték őket, így Martonyi János beszédének teljes szövege is a Szombat honlapján jelenik meg először magyarul.

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.

Nagyjából annyi idő telt már el a kommunista diktatúra bukása óta, amennyi ideig a Horthy-korszak tartott. Húsz-egynéhány éve kutatható és publikálható, ami addig nem volt az. Ez idő alatt a Horthy-korszakról is, a kommunista uralomról is sok mindent megtudtunk. De arról, hogy a Horthy-korszak után itt maradt jobboldallal a háború utáni évtizedekben mi lett, szinte semmit.

A zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?

A dániai zsidók megmentésének 70. évfordulójára emlékeztek hétfőn a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.

A Holt-tenger és a Vörös-tenger közti vízvezeték megépítéséről háromoldalú vízügyi megállapodást írnak alá Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság képviselői hétfőn Washingtonban.

„Az irodalmi klub székhelye külön palota volt.”

A meghirdetett két kategória 13 jelöltjére összesen 929 szavazat érkezett. A legtöbb voksot egyéni kategóriában Nagy János Ádám (az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen megkezdett könyvtár megújítási munkálatok hátterében álló vállalkozó), míg az innováció kategóriában a Kibuci Bucik – temetőfelújító tábor kapta.

Barátja volt a zsidóknak, Izraelnek kevésbé

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

Tőkéczki László történész szerint Horthy a polgári rend embere volt, tekintélyét az adta, hogy a társadalom elfogadta vezetőnek. Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben tartott pénteki – Mit kezdjünk vele? Horthy Miklós és kora című … Tovább »

… és nem volt szabad feltennünk a nevét a plakátra.” A bukaresti zsidó színház művészeinek emlékeiből.

Embertársaink egy része gyermekkorában átesik a szorongás egy sajátos fázisán. Rémületes érzés keríti őket birtokába: úgy vélik, apjuk és anyjuk nem a valódi apjuk és anyjuk.

A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces kisvideókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról. A Kossuth Klubban rendezett záróeseményen a projektet méltatta Gács Anna esztéta és Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező is.