A Magyar Nemzeti Levéltár online kiállítása a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára

Joshua Sobol Ghetto című darabjával vendégjátékra érkezik a tel-avivi Cameri Színház Budapestre: az Omri Nitzan rendezte előadást május 27-én és 28-án a Vígszínházban láthatja a közönség a Holokauszt-emlékév keretében.

7000 év után azt hittük, hogy már nem sokat lehet kihozni a civilizáció és a technológia alapjából. Izraeli kutatók megcsinálták a 2.0-s változatot.

Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? – A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

Visszautasította az izraeli kormány az amerikai sajtóértesülést…

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

“Itt náci emlékmű nem fog épülni” – írták a kordontakaró lepelre, akik napok óta tartó tiltakozásuknak nyomatékot akartak adni, miközben önleleplező dokumentumot gyártottak. Náci emlékművet ugyanis senki sem emelne a főváros szívében. Sem a kormány, sem a helyi önkormányzat. A tiltakozók olyasmi ellen folytatnak engesztelhetetlen küzdelmet, ami nemcsak nincs, de nem is készül lenni.

A magyar médiában ezt eddig nem tudták.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyilatkozik a Szombatnak

Az amerikai hadsereg 1945. május elején szabadította fel Németországban a mühldorfi lágert,

A növekvő polgárháborús veszély elől Izraelbe menekül vasárnap tizenkilenc ukrajnai zsidó – közölte a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál vasárnap. 

Csütörtökön mutatták be a magyar mozik a legújabb Woody Allen szereplésével készült filmet, címe Bérgavallér.

részlet egy kisregényből

Czékmán Balázs feladata nem ismeretlen az izraeliek előtt: ő az első magyar mádrich. Akárcsak az Izraelből a diaszpórában élő zsidókhoz röpített mádrichokat, őt is azért küldték Budapestről Izraelbe, hogy az itt élők identitását erősítse. Csak míg az izraeli küldöttek a … Tovább »

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus befolyásos elnökének neve gyakran bukkan fel a magyar sajtóban, de Magyarországon meglepően keveset tudnak a család történetéről, pedig ez magyar bevándorlók valódi amerikai sikertörténete.

A Sátoraljaújhelyen született, 29 éves Rosenthal … Tovább »