Összesen 248 találat (81 - 100) : Veres András.
Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi koordinátora még múlt héten közérdekű adatigényléssel fordult Ásotthalom önkormányzatához az ott szolgálatot teljesítő fegyveres mezőőrök működésével kapcsolatban.Léderer azt szerette volna megtudni, … Tovább »
Forgách András könyve családtörténet, melyet az író egyszerre „olvas” és kommentál. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából előkerültek szülei, Forgách Marcell és Avi-Shaul Bruria aktái, és dramaturgiai mozgatóelemmé váltak.
Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.
Egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjai és konyhája
Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija Tóra, Evangélium, Európa címmel tartott beszélgetést május 18-án a Párbeszéd Házában.
A keresztény felkérésre … Tovább »
Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.
A Mazsihisz Szeretetkórházában elhunyt Biszku Béla, egykori kommunista politikus, nem volt zsidó. Katolikus családból származott. Kérdés, akkor mit keresett a Szeretetkórházban.
Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.
Versenytársak – interjú Heisler Andrással és Köves Slomóval, Bernard-Henry Lévy: A késelős intifádáról, Németország és a bevándorlás, Beszámoló a IV. Zsidó Filmfesztiválról, Kőszeghy Péter Gáli József életművéről, Berkovits György regényrészlete. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!
Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát tudományos igénnyel feltáró emlékkötetben irodalomtörténész, filológus, levéltáros, történész, bibliográfus fogott össze, hogy 500 oldalon minél teljesebb képet adjon a 38 éves korában zsidó munkaszolgálatosként eltűnt író munkásságáról.
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »
Szükség van-e a holokauszttal összefüggő keresztény bűntudatoldáshoz a zsidóság olyan bevonására, mintha a zsidó, illetve zsidónak minősített embereknek e tekintetben szintén lenne kiengesztelni valójuk?
Mindkét vasárnapi tapolcai időközi önkormányzati választáson a Jobbik jelöltje győzött. Bár mindkét választókerületben négy-négy jelölt indult, a Jobbik mindkettőben megszerezte az érvényes szavazatok több mint felét. A nem újnyilas ellenzék nagyon súlyos vereséget szenvedett.
Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »
Cegléd, Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szolnok
„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.
Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.
Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”
Elnököt választ a Mazsihisz május 10-én. A három felmerül jelölt közül, bárhonnan nézzük is, Heisler András tűnik a legalkalmasabbnak, hogy megjelenítse a zsidó közösség egészének érdekképviseletét. Elmondjuk, miért.