Összesen 2,972 találat (2941 - 2960) : Vasárnap.
1991. március 24-én, vasárnap volt a zsidó kultúra napja a Marcibányi téri művelődési központban. A Budapesti Tavaszi Fesztivál során az indiai nap, a moldvai nap és a latin-amerikai nap után került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Múlt és Jövő című folyóirat … Tovább »
A szociáldemokraták század eleji héber röpirata!
„Genossen Arbeiter Brider!”
„Vin unsere Freiheit ist die Rede!”
Jelenlegi ismereteink szerint 1945 után – figyelembe véve a történeti irodalmat és a sajtót, itt a Szombat-ban közlünk először egy héber betűkkel írt jiddis … Tovább »
A JÖVŐBEN folyamatosan bemutatjuk az MZSKE egy-egy szekcióját. Ezek mintegy önképzőköri alapon működnek, de sokkal jelentősebbek annál, mint amit ez a középiskolás korunkból ismert szerveződés takar. Műhelyek ezek, melyek a fél évszázados tetszhalálból felébredt maradék magyar … Tovább »
Az átkozott költő
SOMLYÓ ZOLTÁN
(1882-1937)
Soha annyira nem volt költő a költő, mint a század elején. Nem népvezér, nem látnok, nem jós, nem tanító, hanem érzékeny, megbántott énjének dalnoka. A szecesszió az egyéniség utóvédharca volt. A kisvárosból nagyváros, … Tovább »
Beszélgetés Mezei Andrással
A politika szembefordíthatott országokat egymással, rokonokat igazán, véglegesen nem szakíthatott el egymástól. A rendszerváltás óta pedig felértékelődött ez a népi diplomácia. Építeni lehetett a kölcsönös barátkozásra, turisták, barátok, költők … Tovább »
1991. március 24-én, vasárnap, Magyarországon első ízben megtartják a zsidó kultúra napját a Marcibányi téri Művelődési Központban.
A délelőtt 10 órakor kezdődő és az éjszakába nyúló előadássorozat keretében változatos műsorban gyönyörködhet a közönség. Lesz hóra-táncház, … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.
A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »
Portré
Ha nem is tartalmában, de formájában feltétlenül rendhagyó könyvecskét bocsátott útjára jó másfél évvel ezelőtt a Magvető Könyvkiadó. Kádár Iván izgalmasan érdekes vallomását (Esszé történelmi oldalnézetből) és Mezei Andrásnak Kádár Ivánnal folytatott beszélgetéseit … Tovább »
Egy tartalékos tiszt kálváriája
APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelkedett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású … Tovább »
1944. október 15-e a borzalmak napjaként vonult be a magyar és a magyarországi zsidóság krónikájába. A nyilasok vették át a hatalmat. A nyilasuralom áldozatainak emlékét a Párizsban élő magyar képzőművésznő, Stein Anna örökítette meg, s ennek az emlékműnek a felavatásakor … Tovább »
Olvasóink érdeklődésének igyekszünk eleget tenni, amikor lapunk hasábjain egymást követően bemutatjuk a magyar zsidó közélet vezetőit. Elsőként Engländer Tibort, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökét.
1932-ben Tokajban született, s bár szülei már egyéves korában … Tovább »
„Roppant furcsa, hogy a magyar- országi demokratizálódás kezdeti szakaszában olyan jelenségekről hallani, mint hogy füstbombát dobtak egyik vasárnap egy Dob utcai cukrászdába. A dologban nem is az a furcsa, hogy egy budapesti zsidó cukrászdába füstbombát dobtak, hanem az, hogy … Tovább »
AZ ORSZÁG TÁRSADALMA száz sebből vérzik, gondok sokasága gyötri, mégis: a közéletben, a sajtóban, a televízióban az úgynevezett zsidókérdés kap mind gyakrabban hangot a valóban létező és égető bajok helyett. Nem a zsidóság akarja ezt. A magyar zsidók beérnék azzal, ha … Tovább »
Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni cselekedeteiért és szavaiért de nem lehet büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »
Mire ezek a sorok megjelennek, milyen messze már szeptember első vasárnapja, amikor a gyönyörű ötven kislány és fiúcska, osztályuknak megfelelő szín szerint, zöld és kék felhő-jelvényt kitűzve, először gyűlt össze, hogy megismerkedjen egymással – ez a tanító nénikkel már … Tovább »
Memoár magunknak
HATÉVES LEHETTEM, amikor szüleim mélyen a szemembe néztek, s azt mondták: zsidó vagy, zsidók az őseid, nagyapáidat ezért ölték meg, ha bárki bántana emiatt, üss vissza, ne hagyd magad!
Ezzel nagyjából véget is ért „von Haus aus” judaisztikai neveltetésem.
* … Tovább »
BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre leváltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felolvasott írása által kiváltott botrány ürügyén az író … Tovább »
Lenyűgözően bájos és értékmentő könyvet adott ki az Európa Könyvkiadó. Címe: Erdélyi jiddis népköltészet. A kötet meghökkentő is, mert nem Magyarországon, nem is Erecben állították össze, hanem ott, ahol már alig akad zsidó, és elkészítését, minden bizonnyal, a hatóságok … Tovább »
Mármint az az új törvény, hogy a magyar zsidó – ha önmaga úgy akarja – nemzetiségként határozhatja meg önmagát. A Magyar Rádió február 25-én a Vasárnapi Újság riporterének erre irányuló kérdéseire válaszolt Schőner Alfréd főrabbi, továbbá Rózsa T. Endre, a Magyar … Tovább »