Összesen 107 találat (81 - 100) : Varga Béla.
„Az Al Aksza veszélyben!”
A fenti csatakiáltást, mellyel eddig a fundamentalista izraeli arabok riogattak, ma már az izraeli régészek egy része is hangoztatja – egészen más okokból.
A világ feszültségektől legsűrűbben behálózott válsággóca a Közel-Kelet, amely nem mást … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
VÁNDOROLT ISMÉT A KÖZEL-KELETEN Warren Christopher amerikai külügyminiszter. Washington siettetné a békefolyamatot, amely most érkezett el kritikus és egyúttal legkörülményesebb szakaszához. Izrael és Szíria, ha alacsonyabb szinten is és nagy vargabetűkkel, de párbeszédet kezdett; … Tovább »
„Mindenki tudja: ez a mi házunk volt”
Belföldi hírek
Diósi Lajos: 0,5%?
A német jóvátételi jogszabályok és intézkedések
Ács Gábor: Magyarország miért nem?
Simonyi Péter: Mibe van nekünk egy gyatra szervezés?
Summary
A Duce másik asszonya
Schmelzer Hermann Imre: A Scheiber-bibliográfiáról
Jólesz … Tovább »
A pesti gettó, 1944. II. rész című összeállítás tévesen állítja, hogy Löw Immánuel „Löw Lipótnak volt az unokája…” A „Die Flora der Juden” szerzője Löw Lipót egyik fia volt.
Kellner János
Szeged, Hét vezér u. 45.
*
Azt olvastam a Pesti gettóról szóló írásban, … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
És még egy „olvasói” levél Watsonwille-ből. A harcias rend nevében fenyegetők azonban bátorságukban – nehogy felfedjék őket – nem városukban, hanem San Franciscóban adták fel förmedvényüket.
1990 nyarán Londonban megalakult a kizárólag parlamenti képviselőkből álló Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen elnevezésű nemzetközi szervezet. Miután a Tanács tagjai közé választott, úgy gondoltam, nem nekem kell képviselnem ott a magyar Parlamentet, hanem az … Tovább »
Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »
Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Álarcok mögött
Kállai R. Gábor: Az Én Az-zá válása
Jólesz László: Héber szavak átírásáról A kabala ürügyén
lesz-lász: Zsidó humor
Harangozó Márta: A kék Szerelem
Szegő György: Profán rózsaablak
Fabó Kinga: Hétköznapok
Nemes László: … Tovább »
A Hadtörténeti Múzeum kiállítása
„Türelmetlenség, kirekesztés, erőszak. Tombol a gyűlölködés. Ősindulatoktól fűtött, lélekmérgező előítéletekről megszabadulni képtelen sötét erők feszülnek egymásnak. A békétlenség mindent pusztulással fenyegető réme kezd elhatalmasodni … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
A kilencvennégy éves Sásdi Sándorral beszélget Vadász Ferenc
Téli szelektől megtépázott, hófoltos kert, a kapu és a kis ház között kétoldalt sorakozó cölöpökön összefonódó száraz ágak zörgése, földszintes apró családi ház a hozzá hasonlók sorában…
A látogatót … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »
A szegények festője: A. L. Kaplan
Hernádi Miklós: Préselt virágok
Piros-fehér-zöld Dávid-csillag
K. Zs.: Könyörgés hazányi nyugalomért
Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád
Álarc nélkül
Rajk András: Gondolatok Joshua Sobol Gettójához
Kertész Iván: Él Sadaj
Serédi Jusztinián bíboros … Tovább »