Összesen 274 találat (221 - 240) : Varga Éva.
(Kende Tamás: Vérvád. Osiris Kiadó, 1995, 183 oldal, 620 forint. Zsidók Oroszországban 1900-1929, Magyar Russzisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995, 199 oldal, 295 forint)
Azt, hogy 1939 és 1945 között mi történt a kelet-európai zsidókkal, többé-kevésbé tudjuk. … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Villamosra várok a megállóban. Hozzám lép egy erős pofacsontú, lelógó bajszú, középkorú férfi, olyan, mint a karikatúrák mélymagyarja. Megszólít:
– Uram, hol rontotta el az életét?
Képem lila lesz, s mint mindig, ha dühbe gurulok, megbomlik légzési ritmusom, nehezen … Tovább »
Izrael lakossága közel az öt és fél millióhoz!
Az idei első felmérés szerint az ország állampolgárai között 4,43 millió a zsidó (81,1 százalék), 777 ezer a mohamedán (14,2 százalék), 161 ezer a keresztény (3 százalék),
92 ezer a druz (1,4 százalék).
Az elmúlt évben … Tovább »
Menni vagy maradni?
A zsidók első bevándorlási hulláma a feketék, a búrok, az angolok és az indiaiak által lakott angol gyarmatra az 1880-as évektől kezdve az I. világháborúig tartott – ezalatt negyvenezren érkeztek, főleg Oroszország balti tájairól. A második hullámban harmincezren … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Kezdhetnénk P. Howard szellemében úgy, hogy keressük az „igazi” Trebitschet. Kezdhetnénk Philip Roth szellemében egy vallomással: a vitaösszefoglaló nem lesz igazi szemle; a vita objektíven visszaadhatatlan, mert a vitatkozók maguk is beleesnek Philip Roth, vagy Zuckerman, vagy Kepesh, … Tovább »
A magyarországi radikalizmus két világháború közötti történetéhez
(Második, befejező rész)
III. A Századunk
A polgári radikálisok legfontosabb elméleti fórumának, a Huszadik Századnak az utolsó, Ady Endre emlékének szentelt száma a zivataros állapotok ellenére 1919 … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
Ben Jehuda: Nyelv és nemzet
Eliezer Ben Jehudáról (1858-1922) főként a beszélt héber nyelv újjászületésével kapcsolatban szokás megemlékezni. Az elsők között képviselte azt a nézetet, hogy a hébert a mindennapi érintkezés nyelvévé kell tenni, s nem pusztán a zsidó nép kulturális, … Tovább »
És még egy „olvasói” levél Watsonwille-ből. A harcias rend nevében fenyegetők azonban bátorságukban – nehogy felfedjék őket – nem városukban, hanem San Franciscóban adták fel förmedvényüket.
1990 nyarán Londonban megalakult a kizárólag parlamenti képviselőkből álló Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen elnevezésű nemzetközi szervezet. Miután a Tanács tagjai közé választott, úgy gondoltam, nem nekem kell képviselnem ott a magyar Parlamentet, hanem az … Tovább »
Dél-Bronx-ban, a Crown Heights-i központban az utódlásért folyik a harc, s ennek kevés köze van a messianisztikus jövendölésekhez és a Talmud tanításaihoz.
Egy birodalom jövőjéről van szó, amelynek évi költségvetése 250 millió dollár, bár kiadásai valószínűleg meghaladják … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Pirkadatkor egy aggastyán óvatosan odalép a Boszporusz partjához. Rövid ideig időzik ott: a tenger felé fordulva mormol valamit, megdörzsöli arcát, majd égre emeli tekintetét, hogy megpillantsa a nap első sugarait. Ugyanolyan csendben távozik, ahogy jött. Az általa elmormolt szavakat, … Tovább »
Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »
Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »
A Budapesti Kamaraszínház előadásáról
Amióta egy rendezőnek magyarázkodnia kell majd’ minden bemutatott darab kapcsán aktuális-e, „kiszól-e” az itt és most ülő közönséghez légszomjban szenved a színházművészet. Ritka az az előadás, amely a játék, a személyes felmutatás … Tovább »
Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Álarcok mögött
Kállai R. Gábor: Az Én Az-zá válása
Jólesz László: Héber szavak átírásáról A kabala ürügyén
lesz-lász: Zsidó humor
Harangozó Márta: A kék Szerelem
Szegő György: Profán rózsaablak
Fabó Kinga: Hétköznapok
Nemes László: … Tovább »
Két könyvkereskedő cég (Ex Libris kft. Budapest Gondos & Sosanna, Haifa) összefogásának eredményeképpen már született egy könyvkiállítás: 1991 szeptemberében a Váci utcai Trade Center kiállítótermében voltak láthatók az Izrael Államában az utóbbi években napvilágot látott … Tovább »