Összesen 2,596 találat (2561 - 2580) : V. S.
Friss költözködés nyomai – szekrények, asztalok a fal mellett – tanévkezdéskor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pesti Barnabás utcai épületének egyik első emeleti keresztfolyosóján. A szemközti falon új helyén a címtábla: Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék, s alatta: … Tovább »
AZ ANTISZEMITIZMUSRA, a zsidósággal szembeni elutasító magatartásra sokféle magyarázat van. A történeti, gazdasági, szociológiai, pszichológiai stb. magyarázatok azonban nem elégítik ki azt, aki a Bibliát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, Izrael Istenét pedig az egyetlen, igaz … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
A teremtés és az elkárhozás filozófiával terhes víziója, reb Jesus Golgotája, a reformáció kor- és körképe, a staszi éberkedése, bölcselkedése Istenről, az emberi értékekről, a hatalomról, horror és sci-fi – mind belefér Stefan Heym legújabb magyarul megjelent művébe. … Tovább »
AZ EMBER ÉLETÉNEK középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon. A ház és a mindennapi tér egyéb építményei az emberi élet alapvető funkcióival … Tovább »
1962. nov. 22-én az Állami Egyházügyi Hivatal átküldi a Külügyminisztériumba „az izraeli követség tagjainak újabb illegális tevékenységéről készült feljegyzés másolatát szíves tájékoztatás céljából. Elvtársi üdvözlettel”:
„Az izraeli követség két tagja … Tovább »
A bizánci ortodoxiától Gorbacsovig
Sok ezer ember kerekedett fel mostanában Oroszországban, a szovjet birodalom különböző részein, köztük hatalmas számban zsidók. Magyarország érintésével veszik útjukat arrafelé, ahol befogadják őket, ahol letelepedhetnék és új életet kezdhetnek. … Tovább »
Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betelepült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Lengyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »
A legutóbbi moszkvai per idején egyik nyilatkozatomban azt állítottam, hogy Sztálin az ellenzékkel folytatott harcában kihasználja az országban meglevő antiszemita tendenciákat. Ezzel a ténnyel kapcsolatban nagyszámú levél és kérdés érkezett hozzám, amelyek általában – nem … Tovább »
1988 őszén, Szövetségünk alakuló közgyűlésén szólalt fel ifj. Schiffer Pál, az ismert filmrendező, s tett javaslatot egy zsidó filmfesztivál megrendezésére, és ígéretet annak előkészítésére. A tervezgetésből valóság lett: az USA több városa, London, Moszkva, Krakkó után … Tovább »
Napjainkban polgári demokratikus fejlődés indult meg Magyarországon, s ez kedvező lehetőséget kínál a zsidó öntudat és identitás feléledéséhez, a zsidó kulturális értékek feltámasztásához. Ezt a szükségletet ismerte fel a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, amikor létrehozta … Tovább »
Túl sokat foglalkoznak-e velünk?
Az év elején az Úton című debreceni hetilap kedélyeket felzaklató vitája, áprilisban-májusban a Népszabadság hasábjain hosszan és hevesen zajló disputa, részben polemikus cikkek egész sorozatai a Kritikában, a Világosságban, a Hiány című … Tovább »
A MIOK ügyvezető igazgatója: Zoltai Gusztáv.
Az ügyvezető igazgató mellé rendelt nyolctagú vezető testület:
az ortodoxia képviseletében Herczog László,
a budapesti körzetek részéről László Miklós,
a vidéki hitközségek részéről dr. Feldmayer Péter,
a Magyar Rabbikar képviseletében … Tovább »
Messziről érkezett egy könyv. Nem a küldeményt felvevő és továbbító postahivatal, az izraeli kiadó van távol tőlünk, hanem a versek megírásának ideje, az 1944-es-1945-ös esztendő. Meg a fogantatás körülménye. Hiába maradt ránk másoktól is, elpusztultaktól, köztük a … Tovább »
Folytatjuk évfordulós rovatunkat, amelyben májusban született vagy meghalt zsidó Nobel-díjasokat mutatunk be:
Ilja Iljics Mecsnyikov – orosz zoológus, mikrobiológus és immunológus. (Ivanovka-Harkov, 1845. V. 3. – Párizs, 1916. VII. 2.) A fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat 1908-ban … Tovább »
ELEMÉR MONDTA egyszer: Lacikám, írjál szépirodalmat. Csillogott a szeme, teljesen átszellemült. Hidd el, csak szépirodalmat érdemes írni.
Akkor megkapott ez a mondása. Elemér jó fiú volt és nagyon gyenge író. Igazában véve nem is volt író, se történész, aminek egy időben … Tovább »
Ez történt…
200 ÉVE: II. Lipót 1790. évi decrétumának 38. cikkelyéből: A zsidókról „… a karok és rendek ő szent felségének jóváhagyásával határozták, (hogy a Magyarország és kapcsolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és … Tovább »
KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Marietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak elsősorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »
A keresztény legendárium nevezetes helye egy jeruzsálemi domb, melyet a Gonosz Tanácskozás Hegyének neveznek. A történelem szinte szimbolikus iróniája, hogy az angol megszállás évtizedei alatt ezen a dombon állt a brit főbiztos palotája. Amosz Oz hármas kisregény-trilógiáját … Tovább »
Mautner József rovata
Folytatjuk évfordulónaptárunkat, amelyben a tudomány és a politika áprilisban született vagy meghalt zsidó Nobel-díjiasait mutatjuk be:
Tobias Michael Asser – holland államminiszter. (Amszterdam, 1838. IV. 29.-Hága, 1913. VII. 29.) A Nobel-békedíjat 1911-ben kapta, … Tovább »