Összesen 1,317 találat (41 - 60) : V. R..
Szeged számtalan zsidó emlékkel és kiemelkedő személyiséggel büszkélkedhet. Talán mindenki számára ismerősen cseng a Pick vagy Kotányi név, de vannak olyan kevésbé ismert alakok, akik így vagy úgy, de jelentős tevékenységet fejtettek ki városunkban. Tanulmányunkban dr. várhelyi … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – a 444 beszámolója szerint ezt mondta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országgyűlés Felsőházában.
Megrendített, … Tovább »
Bözsi.
Anyai ágú családom kevés holokauszt túlélőjének szenvedéséből és megmeneküléséből még Fischer Erzsébet- Rosenfeld Sándorné történetét ismerem, igaz, csak nagyon töredékesen.
Bözsi nagynéném – így hívtam, bár igazában édesanyámnak volt a nagynénje, … Tovább »
“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.
Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »
A háború előtt sok magyarországi településen volt szombat-zsinór (héber nevén éruv), talán a legismertebbek Óbuda, Pápa, Kismarton, de az elmúlt időszakban csak Bodrogkeresztúron létesítettek ilyet. A világ több helyszínéhez hasonlóan Budapesten 2024. április 11. napján elkészült … Tovább »
Bár Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának köszönhetően a hazai zsidóság sokáig nem volt közvetlen életveszélyben, 1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után mégis ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami mindenhol a deportálások kezdetét jelentette.
Öcsi a munkaszolgálatban.
1943 márciusában Öcsi századát Marosvécsre, a Szászrégentől 8 kilométerre fekvő kis, Maros-menti községbe helyezték. Az út két hétig tartott, de Öcsi szerencsésnek érezte magát, mert Budapesten kaptak két szabad napot . Ugyan ötvenen voltak egy … Tovább »
A Fischer családot összefogó másik zsidó anya Fried Mórné, Fischer Mina volt. Mina néni 1924-ben kötött házasságot Fried Mórral. Szerelmükből három gyermek született.
1925-ben Piroska, 27-ben Márta és végül 28- ban megérkezett a várva várt fiú, Iván. Anyja amúgy csak … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
Részletek a Diplomata útlevél és az Írói különszoba című emlékiratból, mely a Gondolat Kiadónál jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre.
Anyám drámája
Mert persze, volt neki is. Még a háború idején egy zsidó táncesten ismerkedett meg Silberstein Jenővel, a Párisi Nagy Áruház … Tovább »
Fux Pál (Nagyszalonta 1922 – Jeruzsálem 2011) a helybeli zsidó iskola után Nagyváradon a Dr. Kecskeméti Lipót Líceumban tanult. A rajz és a festés műhelytitkaiba Földes Imre, a Sonnenfeld nyomda grafikusa vezette be, majd a negyvenes évek elején Budapesten Bortnyik Sándor képezte tovább. … Tovább »
A Magyarországról Izraelbe irányuló kóser húsakciók, melyek kezdetben szeretetcsomag-formáját öltötték, később pedig szabályos export-tevékenység keretei között folytak – fontos üzenettel bírtak abból a szempontból is, hogy (bár) országok között zajlottak, de ennél kisebb … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Gondolatok a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállításhoz.
Két héttel a hivatalos megnyitó után, január első munkanapján látogattam el Óbudára, a Kiscelli Múzeumba, hogy megnézzem a 20. század egyik építész zsenijének, Lajta Bélának a személyét és … Tovább »
Éppen a magyarországi holokauszt idei emlékévében lesz 80 esztendeje, hogy elhunyt dr. Simonyi Jenő földrajzi író és tanár. A vidéki kisvárosból származó Simonyi testvérek mindannyian az oktatás és tudomány területén alkottak maradandót. Sikeres életüket viszont a XX. század … Tovább »
„Nem félnek a zsidók, inkább beintenek a kormánynak.”
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023. szeptember 26-án tette nyilvánossá a tavalyi népszámlálás végleges adatait, a vallási (egyházi) hovatartozásra vonatkozó adatokat is beleértve. A válaszadás erre a kérdésre … Tovább »
Idén jelent meg Christopher C. Gorham nagysikerű könyve, The Confidante (A bizalmas) címmel Anna Rosenbergről, akinek a tevékenységét tüzetesebben csak az utóbbi időben kezdték kutatni. Minden jel arra mutat, hogy bizalmas tanácsaival jelentősen befolyásolta az USA második világháborús … Tovább »