Összesen 270 találat (1 - 20) : V. Gy..
Bechor Szimantov, a Damaszkuszban maradt utolsó zsidók egyike, aki nemrég hosszú évek után ellátogathatott a szíriai főváros keleti részén fekvő Dzsobar negyedben az Elijahu Hanavi zsinagógához, a világ egyik legrégebbi zsinagógájához, először találkozott Ahmed al-Saraa új kormányának … Tovább »
Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia, Gábor ravatalánál (1955)
Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Interjú Răzvan Voncuval
Teșu Solomovici: „Néhány éve Răzvan Voncu odaadással és gondosan tanulmányozza a „zsidó írók a román kultúrában” jelenséget és a román nyelvű írást a Szentföldön. Cikkeit a România Literară,a 22, a Realitatea Evreiască (Zsidó Valóság) … Tovább »
A magyar holokauszt-túlélők kárpótlása sok szempontból tipikus fejezete a kelet- és közép-európai kárpótlásnak. Az ígéretes kezdetek után hamar kiderült, hogy a kormány sem politikai, sem gazdasági és szociális megfontolásokból nem fog teljes vagyon-visszarendezést eszközölni, … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.
Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »
Öcsi a munkaszolgálatban.
1943 márciusában Öcsi századát Marosvécsre, a Szászrégentől 8 kilométerre fekvő kis, Maros-menti községbe helyezték. Az út két hétig tartott, de Öcsi szerencsésnek érezte magát, mert Budapesten kaptak két szabad napot . Ugyan ötvenen voltak egy … Tovább »
A Fischer családot összefogó másik zsidó anya Fried Mórné, Fischer Mina volt. Mina néni 1924-ben kötött házasságot Fried Mórral. Szerelmükből három gyermek született.
1925-ben Piroska, 27-ben Márta és végül 28- ban megérkezett a várva várt fiú, Iván. Anyja amúgy csak … Tovább »
Részletek a Diplomata útlevél és az Írói különszoba című emlékiratból, mely a Gondolat Kiadónál jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre.
Anyám drámája
Mert persze, volt neki is. Még a háború idején egy zsidó táncesten ismerkedett meg Silberstein Jenővel, a Párisi Nagy Áruház … Tovább »
A brit lakosság nagyobb valószínűséggel támogatja a tűzszünetet, és kisebb valószínűséggel szimpatizál Izraellel.
Több mint négy hónappal az október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadások után a gázai konfliktus továbbra is folytatódik, és semmi jele annak, hogy enyhülne.
Közel tíz év után Ausztria egyik legnevesebb kereskedelmi akadémiája, a bécsi Lauder Business School – a Harvard zsidó diákjai iránti szolidaritásból – beszüntette együttműködését az amerikai Harvard egyetemmel.
Mint ismeretes, a Harvard kampuszán teljesen elfajultak az antiszemita … Tovább »
Fez városában… megakadt a szemem egy hivalkodóan zsidó szuvenírbolton. Szokatlan látvány egy arab országban…A tulajdonos elénk pattant, beinvitált… Aztán rám nézett, és megkérdezte:
– Az úr zsidó?
– Nem, nem vagyok az – vágtam rá…
Nem vettem tőle semmit, és ahogy … Tovább »
A Szombat körkérdést intézett neves kortárs szerzőkhöz a modern zsidó / magyar zsidó irodalom témakörében, rákérdezve többek között arra, hogy a válaszadók miként látják a zsidó téma, zsidó perspektíva helyzetét, fogadtatását a mai magyar irodalomban. Ugyanakkor kíváncsiak … Tovább »
Bródy Sándor öntudatosan, mégis szerényen, némi ironikus kicsinyítéssel vallotta magát magyar írónak. Egri születésére és zsidó származására azonban kifejezetten büszke volt. A családi eredet vállalását természetesnek tartotta, elvárta másoktól is.
Amikor Dóczi Lajos … Tovább »
Közgyűlést tartottak vasárnap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) küldöttei a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Az ülésen átadták a Zsidóságért díjakat, elnöki tájékoztatót tartott Heisler András, majd a közgyűlés megvitatta és elfogadta a Mazsihisz … Tovább »
Hajdú Farkas-Zoltán -né című könyvsorozatának gerince egy budapesti ócskapiacon felbukkanó családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig. A Csíkszeredában született és 1987-ben Németországba emigrált író, műfordító köteteinek többsége nem tiszta fikció, … Tovább »
Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.
Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »
Sergio Della Pergola nemrég nagy demográfiai felmérés eredményeit publikálta az európai zsidóságról. A munkát Daniel Staetskyvel a londoni Institute for Jewish Policy Research égisze alatt végezte; abban a jelenlegi folyamatokat történeti perspektívából vizsgálja.
Évszázadokon … Tovább »
Hiányos fejezetek a vajdasági zsidóság irodalmából
Jelen cikkünk ízelítőt ad a Vajdaság területén született és alkotó zsidó származású írók, költők életművéből. A válogatás önkényes, hiszen jóval nagyobb számban voltak jelen napilapok szerkesztőségében, almanachok … Tovább »