A székesfőváros első kerületének önkormányzata emlékünnepséget tartott a trianoni szerződés aláírásának 94. évfordulóján.

Beszédet mondott a neves költő, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Vitézi Rend nemzetvédelmi tagozatának tagja is. A két világháború és a … Tovább »

Izrael Állam magyarországi Nagykövetsége, Tel Aviv város Önkormányzata, a Nemzeti Innovációs Hivatal, valamint a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ szakmai összefogása eredményeként egy magyar startup alapító kijuthat a világ egyik legrangosabb nemzetközi szakmai programsorozatára, a Start Tel-Aviv 2014-re.

Abbázia, Fiume, Trieszt… A Monarchia diszkrét bája

A Jorge Maria Bergoglio (Ferenc pápa) és Abraham Skorka beszélgetéseiből összeállított kötetet június 3-án mutatták be a Hadik Kávéházban. A Magyar Kurír tudósítását olvashatják.

Közös tanulás az éjszaka – programajánló ma estére.

Az olvasók számára 6 százalék elérhető, 94 százalék hozzáférhetetlen. Így oszlik meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) könyvtárának állománya. A rendezett, katalogizált felszín alatt könyvhegyek rejlenek.

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet rendezésében, a kassai Állami Tudományos Könyvtár, illetve Magyarország pozsonyi nagykövetségének közreműködésével a Magyar Holokauszt Emlékév programjának részeként 2014. május 21–22-én került sor Kassán a Holokauszt Dél-Szlovákiában című ünnepi megemlékezésre.

A Tett és Védelem Alapítvány az antiszemitizmus elleni küzdelemre, a magyarországi zsidó közösségek széles összefogásával, létrejött szervezet kuratóriumának összetételében változás történt. A Mazsihisz által delegált Heisler András lemondott. Helyének mielőbbi pótlásáról több, a Mazsihiszhez köthető közösségi vezetővel folytat tárgyalásokat az Alapítvány.

A Nyílt Társadalomért Archívum „Csillagos házak” akciójához kapcsolódva a Goethe Intézet a Németországból indult STOLPERSTEINE / BOTLATÓKÖVEK elnevezésű képzőművészeti projekttel emlékezik a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára.

Döntött a Mazsihisz vasárnapi közgyűlése: továbbra is a küldöttek választják az ügyvezető igazgatót. 

Bár korábban mind Tordai Péter, mind Heisler András hangsúlyozták, hogy Zoltai nem térhet vissza, a csütörtöki BZSH-közgyűlésen ilyesfajta kísérlet történt – ha nem is túl eredményes. Zoltai híveinek annyit sikerült elérniük, hogy az új ügyvezető igazgató megválasztása ügyében nem történt előrelépés.

Bár a sasos-arkangyalos szobor még nincs a helyén, a Szabadság téren már a megszállási emlékmű díszkivilágítását szerelik. Egyelőre azonban nincs hitelt érdemlő információ arról, mikor lesz a szoboravató. A kormány titkolózik.

Schweitzer József kívánatosnak tartaná, ha Áder János államfőnek az auschwitzi Élet menete alkalmából elmondott beszéde a társadalom széles rétegeihez eljutna, “és ez a mai sehová sem vezető megosztottság megszűnnék”.

Bármi is volt a kormány célja a német megszállás Szabadság téri emlékművével, egyelőre a társadalom végletes megosztása könyvelhető el eredményként. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából április végén, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által végzett felmérés szerint ugyanannyian tartják a tervezett szobrot méltó megemlékezésnek, mint ahányan a történelemhamisítás eszközének.

Hitehagyás miatt halálra ítélt csütörtökön egy kartúmi bíróság egy 27 éves nőt, figyelmen kívül hagyva a nyugati nagykövetségek felszólítását, hogy biztosítsák a szabad vallásgyakorláshoz való jogát. Az elítélt keresztény, és azt hangoztatta, hogy soha nem változtatta meg a vallását.

Kovács Béla és Vona Gábor egy évvel ezelőtt Moszkvában tárgyalt energetikai kérdésekben. Az orosz tárgyaló azt állította az ATV.hu-nak, hogy Vona csak elkísérte Kovács Bélát.

2013 májusában vezető orosz politikusok meghívására Moszkvában tárgyalt Vona Gábor, a Jobbik … Tovább »

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?