Összesen 2,179 találat (1881 - 1900) : V. E..
Egymást sértő sértett felek, 1997. január
Ifjú barátom (ismerjük egymást zsidó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztásával egyetértek. Az engem minősítő-elítélő sorokkal ha megvárja a következő … Tovább »
Egyéni kárpótlás Magyarországon
Meglehet, úgy tanítják majd a huszonegyedik század iskoláiban – hiszen számos okból szükség lesz erről sok szót ejteni, hogy a történelem leghosszabb kárpótlási huzavonája Magyarországon zajlott le. Kezdete 1972- re nyúlik vissza: akkor kaptak … Tovább »
Törvényszegés után pályázat?
A magyarországi zsidóság háború utáni legnagyobb beruházásáról van szó. Az állam az Abonyi utcai egykori hitközségi gimnázium negyvenöt évvel ezelőtt elvett épületéért egymilliárd-hatszázhatmillió forint kártérítést ad, abból első … Tovább »
Róma zsidó közössége különleges helyet foglal el a diaszpóra történelmében. Már kétezer évvel ezelőtt is laktak zsidók a városban s jelenlétük azóta folyamatos itt. A közösség biztonságot élvezett még olyan időkben is, amikor Európa más részein az üldözés hullámai söpörtek … Tovább »
GENF: A WOLF-HAGGADA IZRAELÉ Az egykori berlini zsidó múzeum egyik különlegessége volt a XIV. században írt úgynevezett Wolf-haggada. A múzeumot az 1930-as évek második felében feldúlták a nácik, a haggadát mégis megőrizték, mert propagandaanyagként fel akarták használni. A … Tovább »
Akédat Jichak
Bacher Vilmos, a Biblia és a rabbinikus Biblia-magyarázat tudósa, akinek ma emlékezünk meg a 83. Jahrzeit-jéről, halálának 83. évfordulójáról, a rabbinikus irodalom kutatásának egyik ágában tökéleteset alkotott. Részletekbe menően feldolgozta az i. sz. I-V. századi … Tovább »
Regényrészlet
És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jókedvükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »
I.
Elvész a közösség, elvesznek a morális tájékozódás sarokpontjai, a személyes jelentőség tudata – e bajok a szekuláris társadalom fő gondjai közé tartoznak. A modernitás mélyreható változásokat idézett elő, az emberi élet végességét, törékenységét, halandóságát … Tovább »
Csak egy dolog miatt ragadtam tollat, hogy hozzászóljak a Szombat novemberi számában megjelent Péntek esti nyomuláshoz, illetve az abban leledző és szervezetemet szervesen érintő részeihez.
Ez a dolog az, hogy ezen cikk túlmegy azon a határon, melyet józan szemlélőként tolerálni … Tovább »
S. Nagy Katalin: Diaszporizmus
Vízibalett, magyar módra
Sosztakovics a zsidókról
Thury Levente: Életmű
Kassák Lajos héberül
Nézz vissza haraggal?
Frojimovics Kinga Toronyi Zsuzsanna: „Zsidó múzeumnak gondolata csakis egyetlenegy pillanatra támadt bennem, az eszmét életképesnek nem … Tovább »
80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum
1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, magánszemélyektől és felekezeti intézményektől … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása
Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosított Zsidó Gimnázium épületének kárpótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »
Ez év november 15-án ismét összeültek a jóvátétel ügyében a szokásjog által szavazati joggal felruházott zsidó szervezetek képviselői. (A szervezetek neve alábbi listánkon olvasható.) napirendjükön a korábbi alkalmaktól eltérően döntéshozatal is szerepelt: a jóvátételként … Tovább »
Felelősség, kiválasztottság, teremtettség
A közelmúltban – kilencvenesztendős korában – elhunyt Emmanuel Lévinas az utóbbi évtizedek egyik legeredetibb és legjelentősebb gondolkodója.
Lévinas fő műve a felelősség könyvének is nevezhető. Az első oldalon – franciául és … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
(Benedek István Gábor: Brooklyn. Sík Kiadó, 1996, Budapest, 174 oldal, 598 forint)
1994-ben a Dan Könyvkiadónál megjelent a Komlósi Tóra című kötet; a még ma is gazdasági újságíróként dolgozó szerzője alig másfél év elteltével újra kinyitotta mesedobozát, és egy újabb … Tovább »
(Martin Buber: Haszid történetek /-//., fordította: Rácz Péter; Atlantisz Kiadó, 1995; 478 és 402 oldal; 1995 forint)
(„A történetet úgy kell elmesélni, hogy segítsenek vele az embereknek.”)
(„Aki azt állítja, hogy a Tan szavai és a világ szavai különböző dolgok, az … Tovább »
Emlékszem, lassan harmincöt éve, hogy a két nagyanyám – egyik zsidó, másik katolikus – összefogott, s kibéreltek egy házat a Szabadsághegyen, hogy ott legeltessék az unokáikat… Gyerekkoromban nem értettem, miért mondták néha, összenevetve: „Ha ezt az Emma és az Eszter látnák!”… … Tovább »
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám
Az orsz. rabbiképző-intézet éppen megjelent értesítője első helyen a mil- leniumról és az ezen alkalomból tartott ünnepélyről szól… A díszülésen Balog Ármin tanár méltatta a nap eseményét; több tanuló hazafias költeményeket szavalt … Tovább »