A Magyar Tudományos Akadémia a következő egy évben nem kíván foglalkozni a márciusban jogilag rehabilitált Hóman Bálint, egykori kultuszminiszter akadémiai tagságának visszaállításával

Van-e válasza az EU-nak a szíriai, líbiai és iraki tragédiára? Van-e jövője a schengeni övezetnek? A Fidesz európai parlamenti képviselőjét, Schöpflin Györgyöt kérdezte a Hetek újságírója.

Szíriában tizenegymillió ember vesztette el otthonát az elmúlt évek polgárháborújában. … Tovább »

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

Istenhez fordult a Jobbik borsod megyei elnökségéről 2012-ben lemondott, majd később a pártból árulás vádjával kizárt, egykor Kalasnyikovval hadonászó Endrésik Zsolt. Az atv.hu értesülését maga az érintett erősítette meg, és további részleteket is elárult.

“Zsidó nép nem létezik, csak zsidó vallás.”

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Nem is gondolnánk, az a tulajdonképpen örvendetes esemény, hogy a Duolingo egyre bővíti nyelvei választékát, micsoda vitákra ad okot.

Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.

“Értékeljük a kormány együttműködési készségét… de várjuk a konkrét lépéseket.”

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Egyházi épületek 2014–2020 időszakban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítése” című (KEOP – 7.13.0/15 kódszámú) felhívás.

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

1944 augusztusában a lengyel ellenállás tagjai az auschwitzi táborba csempésznek egy fényképezőgépet. A gép Alexhez, a zsidóként elhurcolt görög Sonderkommandóshoz kerül. Alexnek az V. krematóriumból készített felvételei közül négy maradt fenn (vagy csak négyet készített, nem tudni). A négy felvétel talán egy szekvencia, talán nem – a negatívok eltűntek, így a sorrend utólag nem rekonstruálható. 

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Interjú Mérő Verával

Szankciókat sürget a Muszlim Világliga, ha a kormány nem enged