Összesen 2,179 találat (2101 - 2120) : V. E..
Nyílt levél egy „terápiára” szoruló járóbetegnek
Többször is figyelmesen elolvastam T. T. „magasröptűnek” szánt fejtegetéseit, amelyeknek, gyengélkedő állapotának megfelelően „egy járóbeteg panaszai” címet adta. Csak azt nem jelölte meg, hogy mi a betegsége, és … Tovább »
Ki szelet vet…
…vihart arat. Turán Tamás Egy „járóbeteg” panaszai című, a Hitközség ügyvezető igazgatójához intézett nyílt levelét előző számunkban közöltük. Az alábbiakban a beérkezett három választ, s T.T. viszontválaszát olvashatják.
Ha ragaszkodnánk a formalisztikához, … Tovább »
A Szentírás könyvei között öt olyan van, amit ״m’gillá”-nak, azaz (pergamen) tekercsnek neveznek, s közülük hármat a zarándokünnepeken olvasnak fel a gyülekezetekben; ezek a Sír Hásírím, vagyis az Énekek éneke, Rut könyve és a Kohelet – a Prédikátor könyve. Az Ékhát – közhasználatú … Tovább »
Az alábbiakban közöljük a The New York Review of Books 1991. június 27.-i számában megjelent tanulmány befejező részét, mely a Szovjetunióból alijázók beilleszkedésének nehézségeit elemzi.
A bevándorlók ״zsidó lelkéért” folytatott harc roppant intenzív. A Bevándorlási Minisztérium … Tovább »
Az 1600/1944. ME számú rendelet alapján sok százezer magyar zsidó helyezte aranytárgyait letétbe a bankoknál, remélve, hogy a háború végén majd visszakapja tulajdonát. Így tett Egerben Székely Endre is, 1944. április 29-én. Túlélve a deportálást, a család nem is sejtette, hogy … Tovább »
Meglepődve olvastuk az alábbi írást. Adatai sorra megkérdőjelezik a témában korábban megjelent publikációk „tényközléseit”. A holocaust nyomán járó jóvátétel egy lényeges kérdését elemzi a szerző, ezért kérjük, az illetékes zsidó szervezetek vezetőinek figyelmét ne … Tovább »
Érzésem szerint a magyar Országgyűlés gyakorta foglalkozik olyan kérdésekkel, amelyekkel jobb volna nem foglalkoznia: ide tartoznak azok a viták és vélemények, amelyek a modern országépítés helyett inkább a Horthy-Magyarország iránti nosztalgiát idézik. S ezek közé sorolhatók azok … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a legszebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvirágzásának idején, a század elején emelték, s vele, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »
Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »
Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel
Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »
Egy történeti tanulmányom (2000, 1991. szept.) kapcsán készült rádióinterjúban, melyet a 168 óra is közölt (1991. okt. 8.), röviden szólva, arról elmélkedtem, hogy népek, nyelvek, nemzetek nem örök életűek: kihalnak, megváltoznak, s identitásuk fenntartásában a nyelv legfeljebb … Tovább »
A legtöbben Megyeri Jóskaként ismerték. Eredetileg Mayer Józsefnek hívták. Kolozsvárott került kapcsolatba a cionista mozgalommal, annak Somér Hacair szervezetével. Budapesten kezdte el embermentő tevékenységét, társaival a szlovákiai deportálások elől Magyarországra menekült … Tovább »
Tudósítás a MAZSIKE közgyűlésről
A Hitközség patinás Goldmark-termében tartotta beszámoló közgyűlését a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület. A helyszín ténye önmagában is fejlődést jelent a szervezetek viszonyában, az azonban korántsem, hogy a vezető főrabbit elfelejtették … Tovább »
Nyílt levél dr. Komoróczy Gézához
Tisztelt Tanár úr!
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben nemrég előadást tartottam a zsidóság nyelveiről, amire Önt is meghívtam. Sajnos nem jött el, és így nem volt módunk vitatkozni a rádióban elhangzott következő kijelentéséről: … Tovább »
A deportáltak emlékművét keressük Párizsban. A magyar útikönyvrajza szerint a Notre Dame baloldalán áll. Ott azonban nincs. A ráutaló táblát megtaláljuk, de az a Szajnára mutat. A rendőrőrs nem tud ilyenről. Véletlenül találjuk meg az arasznyi L’archevéché-hídfőjénél. Mégsem … Tovább »
Önérzetünk is van
Rokonszenves írásában Csalog Zsolt az antiszemitizmus nekibátorodó megnyilvánulásaitól tartó magyar zsidókat igyekszik megnyugtatni. ״Azt mondom nekik: én a magam részéről nem nagyon hiszem, hogy az ő létük valóban fenyegetve lenne itt, hogy ezért tényleg … Tovább »
Megtalálták a bűnöst!
Hetven éve, 1921 őszén zajlott IV. Károly, az utolsó magyar király visszatérési kísérlete, az úgynevezett király-puccs. Az arisztokrácia és a klérus jelentős része támogatta a király trónigényét Horthyval szemben. Sok történelmi név viselője utazott … Tovább »
A harmadik közgyűlés előtt
December elsején tartja a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soron következő „parlamentjét”, hogy elemezze az előző közgyűlés óta végzett tevékenységét, értékelje eredményeit, feltárja fogyatékosságait, közösen döntsön a következő hónapok … Tovább »
Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet … Tovább »