„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”

EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti meg­jegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »

A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket … Tovább »

Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal je­lent meg a városok képében.

Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »

1994. október 16-án avatták fel a Révay utcai Zsidó Közösségi Házat. Látogatói nézhettek már filmeket, neves és nép­szerű emberekkel beszélgethettek egészségvédelemről, a zsidó identitásról, a kisebbség helyzetéről, zenéről; megkezdték a vasárnapi gyerek és ifjúsági … Tovább »

Kálmán anyja lelkes, apja kevésbé lelkes tagja volt az élcsapatnak – mindketten negyvenötben léptek be a pártba, sorstársaik ezreivel együtt. Az ifjú Kálmán és a párt, vagy inkább a Párt viszonyában volt valami sajátos pikantéria, szomorú, különleges íz. Anyja a Kassel környéki … Tovább »

Miután az orosz televízióban már a „Schindler listáját” is levetítették, bízvást állíthatjuk, hogy a zsidóság, mint téma, nem tabu az orosz nyil­vánosságban. Tíz évvel ezelőtt még kinevették volna azt, aki zsidókról akart látni-hallani a sajtóban, moziban, televí­zióban. … Tovább »

Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor

Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt – a „sem ez nem vagyok, sem az” állapotáról, felismerni véltem szüleim nemzedékének máig ható traumáját. Ezt megelőzőén a nyolc­vanas … Tovább »

„Mindenki tudja: ez a mi házunk volt”
Belföldi hírek
Diósi Lajos: 0,5%?
A német jóvátételi jogszabályok és intézkedések
Ács Gábor: Magyarország miért nem?
Simonyi Péter: Mibe van nekünk egy gyatra szervezés?
Summary
A Duce másik asszonya
Schmelzer Hermann Imre: A Scheiber-bibliográfiáról
Jólesz … Tovább »

(8) Igaz emberek

Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.

Friedrich Born

(1903-1963)

1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »

A Le Point interjúja Eli Barnavi történésszel, a Tel Aviv-i egyetem tanárával

A közel-keleti békefolyamat, a palesztin autonómia, a térségben végbemenő változások Izraelt közvetlen-közeiről érintik, mind gazdasági, mind kulturális vonatkozásban. Egyre gyakrabban olvasható, vagy … Tovább »

„SaLheVeT-JaH” („Istennek lángja a szerelem”). Azzal, hogy Berger István a közös Énekek Éneke fordításunk utószavában ezzel „a héberben oly ritka szóösszetételek egyikével” jellemezte a Héber Szentiratoknak negyedik könyvét, utólagosan pecsétet ütött arra az együttműködésre, … Tovább »

Interjú Schweitzer József professzorral, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójával

Milyen állapotban találta a rendszerváltás a Rab­biképző Intézetet, s milyen eredményeket hozott az elmúlt fél évtized? Mi a helyzet ma, s milyen jövőkép vázolható fel a honi zsidó oktatás … Tovább »

Szántó T. Gábor: A tények…
(sz. t. g.): „Philip Roth válasza”* egy el nem küldött levélre
Philip Roth: Júdea – Amerika – Anglia
Ördögh Csilla: Keményedik és szelídül
Szécsi Éva: Utazás Philip Roth koponyája körül
Alain Finkielkraut: Roth kísértetei
Philip Roth: Új zsidó … Tovább »

Shuki, amikor megtaláltam a szerkesztőségben, először azt sem értette, ki van a vonal túlsó végén. Amikor aztán felfogta, elképedést színlelt. Mit keres az ilyen rendes zsidógyerek erre mifelénk?

Minden húsz évben egyszer eljövök megnézni, jól mennek-e a dolgok.

Pompásan … Tovább »

(6) Vészkorszak, II

Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »

Nemzetközi zsidó újságírótalálkozó Jeruzsálemben

Jeruzsálem, 1994. február 25-e. Éjszaka érkeztem, néhány órát aludtam, most délelőtt van, ragyogóan süt a nap. Elindulok a Hyattból, le az Óváros felé; természetesen gyalog, hogy élvezhessem a viszontlátás örömét. Inkább … Tovább »

A honvédelmi miniszter 1993. december elején megál­lapodást írt alá a zsidó hitközség vezetőivel a katonai lelkészi szolgálat bevezetéséről. A MAZSIHISZ vezetői ebben az ügyben csatlakoztak a katolikus, a refor­mátus és az evangélikus egyházi vezetőkhöz, akikkel Für Lajos ugyancsak … Tovább »

Ács Gábor: Talmudi arcképcsarnok
Rögeszmerend
Bokor Judit: Gyermekrajzok a Garayban
Szombat: Spielberg „találkozása”
Michael Blumenthal: Cseresznye
Füzéki Eszter Szántó T. Gábor: „Weinstock száműzetésben”
Michael Blumenthal: Zsidó
Róbert Péter: Márciusi évfordulók
Michael … Tovább »

Karsai László: Zsidók és kommunisták*
Pelle János: Szlovákia, zsidók nélkül
Valuch Tibor: A korszerűtlenség dicsérete
Robotos Imre: Román munkaszolgálatban
Surányi András: Öncsonkítók
Hernádi Miklós: Numerus clausus, kvótarendszer, pozitív diszkrimináció*
H. M.: A magyar Holocaust … Tovább »

Noha Lévai Jenő, Karsai Elek, Ránki György és néhányan mások Magyarországon is sokat tettek az 1944-ben tetőző magyarországi zsidó katasztrófa politikatörté­netének feltárásáért, bátran mond­hatjuk, hogy a leghősiesebb összegző munka egy New York-i dolgozószobában folyt e … Tovább »