Az alábbi írás egy kutatás összegzé­sének második része. A kutatás cél­ja a magyarországi zsidó iskolák föl- térképezése volt, szponzora a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségek fő­osztálya.1

Az 1989 után induló két új zsi­dó iskola … Tovább »

Kinek írnak ma jiddis könyve­ket? Egyrészt világi, más­részt (nagyon) vallásos olva­sóközönségnek. A világi ol­vasóközönség nagyobb része 70 év fe­letti, többnyire Kelet-Európában szüle­tett, és otthon jiddis nyelven beszélt vagy beszél ma is, esetleg jiddis általá­nos … Tovább »

„Tudom, hogy ami volt, elmúlt. A jiddis nem lesz még egyszer az askenázi zsidóság többségének az anyanyelve, és ugyanígy nem lesz még egy­szer egy vibráló intellektuális, politikai és ideoló­gia szekularizmus hordozója, ami egyszerre volt intenzíven zsidó és modem-világi. Ugyanakkor, … Tovább »

Bemutatjuk a Magyar-Izraeli Kereskedelmi és Ipari Egyesületet
“Feláldoztuk minden tartalékunkat”
Oroszországból csak 80 „hadifogoly” műkincs tér haza?
Gadó János: Zsidó iskolák Magyarországon I.
Jóvátétel
Göncz Árpád: 1100 éves együttélés
Pál Tibor: 120 évig készítsék!
Dr. … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

Egymást sértő sértett felek, 1997. január

 Ifjú barátom (ismerjük egymást zsi­dó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztá­sával egyetértek. Az engem minősítő­-elítélő sorokkal ha megvárja a követ­kező … Tovább »

1996. december 24.

Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-­csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp be­leharaphatnak fokhagymás … Tovább »

Fekete bőrű képviselő
Kertész Iván: Nagy, de be nem fejezett monográfia
Nógrádi Gábor: Mi a titka?
Bíró Tamás: ÉLT 1996-1913=83 évet
Széchenyi Ágnes: Engel Tevan István halálára
Erős Ferenc: Versek
Bárdos Pál: Mózes, az egyiptomi
Fred Morgan: Egy zsinagóga anatómiája
A konzervatív … Tovább »

A huszonéves Davidovics Jiszróél (György) 1989-ben Izraelbe ment tanulni, és ott a külföldi jesivákban tanuló magyar származású diákok közül a rendszerváltás után elsőként avatták ortodox rabbivá. Budapesti tartózkodása alatt terveiről kérdeztük, és arról, hogyan látja a … Tovább »

Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.

„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverek­ből, amit te … Tovább »

Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsi­dók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szem­pontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »

Dr. Laszlo Petrovics-Ofner: Gyökere a trauma és a félelem
Erdős Ferenc: A bal se jó
Gadó György: Nem csak egy könyvről van szó
Báron György: Szól a kakas már…
A Század Nagy Fotográfusa
A magyar-zsidó képzőművészet létformái
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, … Tovább »

A gyilkosoknak fizették ki az áldozatok életbiztosítását

Új dokumentumok bizonyítják: Svájc egyaránt pom­pásan keresett a nácikon és a holocaust áldozatain. A svájci számlákon és széfekben még mindig óriási zsidó vagyonok hevernek, amelyeknek tulajdono­sait megölték. Azokat … Tovább »

(G. K.): Könyvmoly
Domán István: Könyvespolc
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, zsidóság és művészeti innováció
Székely Magda: Hatvanévesek
Török Petra: A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között
Mezei András: … Tovább »

Lasik figyelmeztetése ellenére

Mottó:

„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemel­te? Próbálják csak meg önök ezt a kér­dést megfejteni! (…) Lasik (…) már ré­gen elfeledte a tanító botját s … Tovább »

Thury Levente: Meghívás egy álomba
Némafilmek Palesztináról
Tanulhat az egész család
G. Gy.: Zsidónak lenni – egyszerűen
Varga Balázs: Üzenetek a múltból
Surányi Vera: Hitler mezében III. Richárd
A zsidó filmek vonzzák a nézőket
A pajeszos kobold
Vidra Zsuzsa: Virul a dokumentum­műfaj, … Tovább »

(Lovas Nagy Anna-Raj Ráhel-Raj Tamás: Amit tudni kell a zsidóságról, Makkabi Kiadó, 1995, 175 oldal, ár nélkül)

A recenzens első mondatában kény­telen ellentmondani a könyvet kitaláló, azt szerzőként, szerkesztőként is jegy­ző tudós rabbinak, aki utószófélében azt közli, … Tovább »

Beszélgetés Csorba László történésszel

Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?

Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelke­zett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hit­község elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »

Fenákel Judit: Anyu
Buzási Gábor: A kivonulás és a Hallél
Könyvmoly
Berényi Gábor: A honosítás százada
Török Petra: „…miért nem tudok jiddisül?”
Szegő György: Száműzöttek kiállítása Bécsben
Tarbay Dávid: Pilinszky János versei
Pécsi Katalin: Bemutatom Tarbay Dávidot
Dávid … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről

Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »