sz. t.g.: Nyitott kérdések
Védjen meg téged a Funar!
Gimes Katalin: A túlélés szégyene
A Szivárvány barokk hangjai
Ambivalens érzés-zacc
Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik
Götz Eszter: Életre festeni
A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása
Ziva Ben-Porat: … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »

A 18. századi héber felvilágoso­dás – a Haszkala – megterem­tette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ah­hoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom meg­születhessen. (A héber irodalmi újjászü­letés … Tovább »

Izraelita Tanügyi Értesítő, 1895. szeptember

A vallásos érzület fejlesztése

…bármennyire is eltérőek legyenek né­zeteink, kell, hogy megegyezzenek és meg is egyeznek abban, hogy a vallásos érzület ijesztő, vészt hozó módon ha­nyatlik és az új és újabb nemzedék min­dig … Tovább »

Ez volt a főcíme izraeli grafikusok a Bálint Zsidó Közösségi Házban megrendezett, a ’70-es, ’80-as évek Jeruzsálemét bemutató, vagy a városban alkotott rajzai tárlatának.

Az örök Jeruzsálem gyakori rajztéma volt az oda hódító vagy tudományos cél­lal érkezett expedícióknak. … Tovább »

Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek ismét tárgyalnak e hónapban a kormánnyal a II. világháborút Magyarországgal lezáró, a győztes nagyhatalmakkal kötött Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyéről, amely a többi között az elpusztított zsidók örökös nélkül maradt vagyonáról … Tovább »

Gazdagabb, szebb lett a Zsidó Múzeum

1993 decemberében világszenzációt jelentett a döbbenetes hír: kirabolták a budapesti Zsidó Múzeumot. A pénzben kifejezve dollármilliókat érő, érzelmi értékben pedig felbecsülhetetlen kincseket vittek el a bizonytalan biztonsági berendezés … Tovább »

A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:

Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négere­ket képviseli…

Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizo­nyos elemeit tartalmazza. … Tovább »

A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivata­los kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »

Radnóti Zoltán: Az örök béke udvarában
Jólesz László: Egy fontos reprint
Dési János: Örömlány Auschwitzból, avagy vissza a riporterhez
Gimes Katalin: Az Éden pokla
Békés Attila: Kallus aranya Purimban
Díjazott könyvek
(-i -m): Zsidó zenei kutatócsoport alakult
Stuart Schoffman: … Tovább »

A hazai cionizmus

A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció öröm­mámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »

(Szerk.: Haraszti György. Bp., MTA Judaisztikai Csop. 1993. I. köt.: 444 old., II. köt.: 445-745 old.)

A XIX. SZÁZAD közepe táján jelentkezett először az igény a magyar zsidóság középkorig visszanyúló múltjának feltárására. Az első vázlatos visszapillantások pub­likálása … Tovább »

Götz Eszter: 20 év publicisztikája
Draskóczy Török Gábor: Önkéntelen emlékmű
Schmelovszky Gusztáv: A kinyilatkoztatás megszólítottjai
Horváth Ágnes: Jaki – Eszter könyve – és a FA
Az Adorno – franciául és héberül
Várai Emil: „A fészkébe piszkító”
Rafael Seligmann: Idomítás
Nézz … Tovább »

1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavarom­ban … Tovább »

A Szombatban több részben közölt tanulmányhoz, a többi között az alábbi megjegyzéseket fűzte izraeli olvasónk, a korszak kutatója.

A berlini magyar követség 1943. május 31-én a „nagynémet” külügy­minisztériumnak átnyújtott szóbeli jegyzékében első ízben említette … Tovább »

Epizódok egy filmszemléből

A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »

„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”

EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti meg­jegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »

A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket … Tovább »

Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal je­lent meg a városok képében.

Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »

1994. október 16-án avatták fel a Révay utcai Zsidó Közösségi Házat. Látogatói nézhettek már filmeket, neves és nép­szerű emberekkel beszélgethettek egészségvédelemről, a zsidó identitásról, a kisebbség helyzetéről, zenéről; megkezdték a vasárnapi gyerek és ifjúsági … Tovább »