Isaac Bashevis Singer és Arthur Koestler. Két totálisan eltérő személyiség, életút, írói világ. Egy jógi és egy komisszár. Ha még idejében el nem menekülnek a kontinensről, valószínűleg csak egy helyen találkozhattak volna: valamelyik haláltáborban. Eltekintve attól, hogy zsidók voltak, nehéz lenne bármilyen megfontolás alapján egy mondatban említeni őket. Az apropót az adta, hogy egyszerre jelent meg róluk egy-egy monográfia, és ezek párhuzamos olvasása árnyalhatja előbbi ítéletünket.

Egy keresztyén (sőt harsányan antiszemita) családból származó fiatalember és egy zsidó lány szerelméről szól az alábbi részlet regénye. Igaz, a főszereplők hitehagyottak ebbéli minőségükben, és csak a közeljövő fővárosi underground alvilági szubkultúrájában érzik igazán jól magukat. Ámde a lány, Noémi, egy napon váratlanul ismeretlen helyre költözik; vége szakad az idillnek. A fiú persze nem hagyja annyiban, elindul, hogy visszaszerezze kedvesét (és ezen a ponton indul a történet).

Novák Attila
„Kettős megszállás” Hódmezővásárhelyen

A magyar vidékhez kevés köt engem, pedig – mint a legtöbb budapestinek – nekem is vannak vidéki gyökereim. Ezek Hód­mezővásárhelyhez kapcsolnak, hiszen apám családja odavalósi. S ebből a kissé álmos, dél-magyarországi … Tovább »

„Az elnyomás ellen állandóan küzdeni kell…”
Feldmár Andrással beszélget Novák Attila

Feldmár András (Andrew Feldmar) kanadai magyar pszichológus az utóbbi év­tizedben egyre inkább ré­sze a magyar szellemi élet­nek, ám nem az akadémi­kus tudomány, inkább az érdeklődő … Tovább »

MELVIN JULES BUKIET
Semmi nem tesz szabaddá*

Melvin Jules Bukiet amerikai zsidó író, hat prózakötet szerzője. Leg­utóbbi munkái a Strange Fire című regény és a Faker’s Dozen című no­vellagyűjtemény. Két antológiát szerkesztett: a Neurotica címűt zsi­dó írók szexuális … Tovább »

Héber szó, amely fogalommá vált. Így, fejlődése során a fogalmak útját jár­va, fokozatosan mindjobban elveszí­tette egykori tiszta és szigorú értel­mezését. Átértékelték az idők. A zsi­dó tragédia egész sor új elemet vitt ismérvei közé, így a természetes és idők során … Tovább »

Kelet, Afrika – anziksz a Sínairól

Sharm El-Sheikh környé­két állítólag a hetvenes évek legelején fedezték fel maguknak azok a hatvannyolcas fiatalok, akik világforradalmi kísérleteik kudarca után kivonultak az európai hadszín­térről. Rossz esetben a Lumumba Egyetemen kötöttek … Tovább »

Memoár a Kasztner-SS tárgyalásokról

A Szombat olvasói már egy tavalyi számból (2004. május) tájékozódhattak Szilágyi Ernő megjelenés előtt álló memoárjáról, s korábban rendkívüli személyéről is. Szilágyi a Kasztner-stáb tagjaként részt vett az SS-szel folytatott tárgya­lásokban, … Tovább »

Marránus levél Akabából

Az egyik utazási iroda 59 ezer forin­tért kínált útja (amelyen végül 130 ezer forintot költöttünk) azzal ke­csegtet, hogy ismét megláthatjuk a Vörös-tenger csodás élővilágát, a szivárvány minden színében pom­pázó korallokat és halakat, ame­lyekbe … Tovább »

Elfogultságok

A Magyar Nemzet szereti a híreket és a kommentáro­kat emberivé tenni, szereti észrevenni, hogy a történések mögött emberi sor­sok állnak. Nemes hozzáállás, ám izra­eli-palesztin relációban az empátia csak a palesztinokkal szemben érvé­nyesül. Nézzük a következő … Tovább »

A kis vörös veréb
Búcsú Kabos Lászlótól

Elment egy nagy komikus, ahogy mon­dani szokták: egy utolsó mohikán. Most már kimondhatom a keserves igazságot: pályája végleges befejezté­vel, egy, a Szombatnak készített inter­jú alkalmával ismerhettem meg őt. Szűkén mérte a szavait, … Tovább »

VÁRI GYÖRGY
A szerelem elveszett Izraele

Nem tudom, hogy kezdődik egy úti beszámo­ló. Első kétszáz évem – ez Királyhegyi Pál önéletírásának címe. Kint tartózko­dásom alatt olvastam, fél év alatt leg­alább öt alkalommal trágyahordás után, nedvesen meleg nyári estéken, … Tovább »

„Magyar zsidó kommunista vagyok”

(Dalos György: Az istenkere­ső, Magvető, 1999, 205 oldal,
1190 Ft; A kulcsfigura, Ab Ovo, 1995, 207 oldal, 550 Ft; Vendég a jövőből, Palatinus,
1998, 242 oldal 996 Ft)

„Ezzel mindenkinél jól fek­szel” – teszi hozzá a címben sze­replő mondathoz … Tovább »

Rónai András
Csillag a bocskain*

Rónai András 1932-ben született Budapesten. Tízéves korában lépett először a világot jelentő deszkákra, Lakner bácsi gyermekszínházában. 15 évesen játszotta el a Valahol Európában c. világhírű magyar film Ficsúrját.
1949 óta Izraelben … Tovább »

Gereben Ágnes
Új zsidó nemzedék a SzovjetunióbanAz 1950-es évek

A Sztálin utáni szovjet rendszer még mindig, valamennyi paramétere szerint diktatúra volt.* A mégoly könyörtelen megtorlások ellenére elpusztíthatatlannak bizonyult nemzeti érzés azonban ezekben az években a sorra … Tovább »

Karinthy Márton
A boszorkánykérdés végső megoldása*

Dénes Miklós. Karinthy Frigyes volt titkára, 1983.
Dénes: Cini a Rottenbiller utcai Né­met Birodalmi Iskolába járt, amikor én Karinthyhoz szegődtem titkárnak. Cini egyszer hazajött az iskolából, és meg­kérdezte: – Mondd, … Tovább »

Gadó János
A dzsenini vérvád és társai
A 2000 nyarán csődbe jutott „békefolya­mat” nyomában kirobbant az Al Aksza Intifáda, mely a palesztinok fegyveres harcát jelenti – mindenekelőtt az izraeli polgári lakosság ellen. Izrael számos al­kalommal követelte a Palesztin Hatóság­tól, … Tovább »

Újraélem az életem
Részlet Kemény Edit önéletírásából

„Két évvel ezelőtt kezdtem el ír­ni az életem történetét. Arra gondoltam, hogy ha már ponto­san emlékszem mindenre, ami velem történt, miért ne írnám le? A gyerekkoromat, a Fiatalsá­gomat, amibe közbeszólt a há­ború… … Tovább »

Emlékezés az örmény holocaustra

Jereván, Örményország időrendben ti­zenkettedik fővárosa felé repülve elhatá­roztam, hogy megnézem, hogyan emlé­keznek a mai Örményország lakói a hu­szadik század első népirtására. Sok a pár­huzam a zsidó és az örmény történelem … Tovább »

Az elveszett gyerekkor

Volt egyszer egy legendás zsidó ele­mi iskola, a Hollán Ernő és a Sziget ut­ca sarkán, az Újlipótvárosban. Ott ta­nultak azok a valahai diákok is, akik nemrégiben a világ legkülönbözőbb tá­jairól érkeztek Budapestre, rendkívüli találkozóra. Ötvennyolc … Tovább »