Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Párbeszéd a párbeszédről: az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről és a Vatikán „Isten nem bánja meg adományait és hívását” című nyilatkozatát értékeli a filozófus, a teológus és egyházi vezetők; vallásszabadság jogi szemszögből, interjú a Magyar Iszlám Közösség alelnökével, valamint Deák István történésszel, Szép Ernő kiadatlan jegyzeteiből válogatott a Szombatnak Bárdos Pál.

Ravasz László református püspök ellentmondásos életéről írt könyvet Hatos Pál.

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

“Amikor keresztények követnek el bűncselekedeteket, akkor a közvélemény nem a vallásban keresi az indítékokat.” Az interjú első részét itt olvashatják.

A végnapon ugyanúgy Jézus eljövetelében hisz az iszlám.
Így van! Mi a szeplőtlen fogantatást is elfogadjuk, amit a keresztényeknek … Tovább »

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

Oscar-díjra jelölte a Saul fia című magyar filmet a legjobb idegen nyelvű alkotások között az amerikai filmakadémia.

Csütörtökön Los Angelesben jelentették be a legrangosabb hollywoodi elismerés végső esélyeseit.

Huszonhét év után került a jelöltek közé magyar film. … Tovább »

Több százan gyűltek össze a székesfehérvári Bartók Béla téren rendezett rendhagyó hanuka ünnepségen vasárnap délután, hogy tiltakozzanak a térre tervezett Hóman Bálint-szobor felállítása ellen.

A Magyar Humor Napja Karinthy Frigyes születésnapja: június 25. Emléket állítunk a klasszikus pesti humornak, amelynek a legjelesebb írói: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Királyhegyi Pál, Kishont Ferenc, Örkény István és Hollywood filmvígjátékainak magyar megteremtői: Lengyel Menyhért, László Miklós, Görög László, Lőrincz Miklós, Vadnay László. Műveik feledhetetlen tolmácsolói között olyan zsenik voltak, mint Kabos Gyula, Salamon Béla, Latabár Kálmán, Kellér Dezső, Alfonzó és Hofi Géza. A humor napja egyben tisztelgés a túlélés humora művelői előtt.Salamon Béla épp 50 éve halt meg.

Kertész Magda hétfőn azt mondta az MTI-nek, hogy férje, a Nobel-díjas Kertész Imre ma is aktuálisnak tartja több évvel ezelőtt írt szövegét, amelyet hétfőn szemlézett a Magyar Idők.

Legyen­-e szobra Hóman Bálint egykori közoktatási miniszternek Fehérváron? Erről is szólt a vita a fehérvári közgyűlésben, ahol az átépített Várkörúttal kapcsolatban is megfogalmazódtak pro és kontra vélemények.

A Hair című musical eredeti, Broadway-változatát Mohácsi János állítja most színpadra. A bemutatót 2015. június 24-én tartja az Orlai Produkciós Iroda a Belvárosi Színházban.

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Nagy szám volt, hogy az angyalföldi „stricik”, azaz grundi fiúk megtanulták a nevét.

Húsz perc leforgása alatt mindenkiből senki lett. Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjét, Horthy Miklós kormányzó tanácsadóját, több mint negyven vállalat igazgatótanácsának tagját a kifosztandó, de ipari-energetikai ismeretei miatt a végsőkig kihasználandó zsidóvá degradáltak. Akit aztán sok százezer sorstársával együtt Auschwitzba deportáltak, s ott minden valószínűség szerint halálra vertek.

„Fulladj meg, bassza meg!” – kiáltja dühében Gáli József elbeszélője unokatestvérére 1943 nyarán. Majd így folytatja: – „Ez meg is történt a következő nyáron. Gázban, június 29-én, Péter-Pálkor, a kivagonírozásunk napján.”

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]

Scheiber Sándor utóvédharcai

„A feldolgozás folyamatban…”