Összesen 178 találat (1 - 20) : Végső István.
Történész és holokausztkutató. A Szegedi Tudományegyetemen végzett 2002-ben történelem és politikaelmélet szakokon. Helytörténeti kutatóként 2002 óta több magyarországi múzeum, illetve kutatócsoport projektjeiben vett részt, kiadványok összeállításánál és kiállítások szervezésénél. … Tovább »
Lehet bizonyos dolgokban a politikában néha hazudni, de politikát hazugságra építeni nem lehet, Bibó István szerint. A Tóra belátása nagyon hasonló ehhez. MISPÁTIM (2Mózes 21:1−24:18)
Tartsd magad távol a hazugságtól, mert Én nem teszem a gonoszat igazzá – kéri az Örökkévaló … Tovább »
Egy valamelyest is gondolkodó ember nem kerülheti meg a kihívást, amit Kövér László két minapi megnyilvánulása jelent.
Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, ellenségkereső, egyértelmű antiszemita utalásokkal átszőtt beszédet tartott … Tovább »
Amszterdam és Los Angeles kétszeres kardcsapatbajnokát tündöklő tehetséggel áldotta meg a sors, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja, a nála mindössze hat évvel fiatalabb csapattárs, Gerevich Aladár ezt mondta róla: „Petschauer mindenkinél jobb volt!”
Az 1928-as amszterdami … Tovább »
A Clio Intézet és Budapest Főváros Levéltára 2022. október 19-20-án rendezte meg A magyar holokausztkutatás legújabb eredményei című konferenciát. A kétnapos, harminc előadó részvételével zajló rendezvényt a holokausztkutatás egyik legmeghatározóbb alakjának számító Randolph … Tovább »
A Sátrak ünnepe az egyetemes megváltás ígéretét jelenti, mindenki végső szabadságát, az utolsó, nyolcadik nap viszont azt, ami „megmenthetetlenül személyes”, egyszeri, mások számára értéktelen, vagyis azt, ami igazán fontos számunkra. Az első az Örömódát, az embertestvériséget. … Tovább »
Bede Márton Egymást kiirtani c. cikke a 444.hu oldalán zsidó állam elleni gyűlölet felkeltésére alkalmas.
Az írás megjelenése azért nagyon fájdalmas, mert a 2010 előtti antiszemita sajtóból jól ismert stílus egy liberális hírportál hasábjain jelenik meg.
Összefüggéseiből … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde Schőner Alfréd rabbiavatásán.
A Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 2024. évi kötetében publikálta Hidvégi Máté Scheiber Sándornak Schőner Alfréd rabbiavatásán, 1974. január 13-án elmondott beszédét,[1] amelyet Darvas István főrabbi is felolvasott … Tovább »
Herta Müller nyílt levele – 2. rész
Az egyik legnagyobb kortárs német író, a Nobel-díjas Herta Müller nyílt levélben fordult a nyugati közvéleményhez – arról az őrületről, amely a nyugati társadalom egy részét magával ragadta, mióta a Hamasz megtámadta Izraelt. Az írás … Tovább »
A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.
A Lefkovicsék … Tovább »
Végső búcsút vettek Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésztől, a nemzet színészétől kedden Budapesten, a Farkasréti temetőben. Az életének 78. évében, méltósággal viselt betegség után elhunyt színészt, rendezőt családja, barátai, pályatársai … Tovább »
A kormánylap publicistájának mai cikke szerint a 12 éve elhunyt „Csurka író, politikus és látnok” volt.
A kormánylap nem először méltatja az 1989 utáni antiszemitizmus vezéralakját. Ehhez idézi Csurka egyik 1998-as írását, amely szerint
„Ez a kor, amelyben élünk, … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája
A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »
A magyarországi mezővárosokba betelepülő zsidóság vallási intézményrendszerének létrejötte és térbeli elhelyezkedése több tényező által befolyásolt folyamat eredménye volt. Mindenekelőtt az istentiszteletre, a rituális fürdésre, a beteg- és szegénygondozásra, valamint a temetkezésre … Tovább »
A Heisler s a Mazsihisz elleni kiterjedt támadás mögött azonban végső soron nem személyes vagy politikai okokat kell keresni – ezek másodlagos tényezők. A döntő tényező két történelemszemlélet összecsapása: egyik oldalon a 20. századi nemzeti sérelmi diskurzus áll, a másikon … Tovább »
Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.
Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »
Kedves, jó hangulatú képet dob föl a facebook. Fölé hajló férfire okosan figyelő kutya ül az esőben. Budapest, 1966. A remek zsánerek fényképésze, Chochol Károly fotója.
A Szent István körút elején járunk. Szürkéllő, sokrétűen tagolt házak sorával keretezett nagyvárosi … Tovább »
“A Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regényemben a Dunát multikulturális tömegsírnak neveztem.”
január 2. szombat
Az Emlékezz örökké Valira című önéletrajzi regényében Tišma* saját életéről vall. A könyv egyik fontos mondata a zsidósors jellemző ellentmondásával … Tovább »