Találatok ‘Várnai Pál’
Összesen 244 találat (121 - 140) : Várnai Pál.
„Mit keres ő ezek között?”
Van képem a jövő lehetséges alternatíváiról, de nem tudom, hogy mi lesz holnap. Nevelésem 19 éves koromban, a börtönben azzal fejeződött be, hogy nem tudom mi lesz velem holnap, de ma mindenestre szabadon akarok gondolkozni. Elég a mának a maga baja, nem kell a holnapon rágódni. Addig is, amíg bírom, igyekszem megtenni a magamét, amit tennem kell.
Megjelent a Szombat januári száma
Novák Attila: A Mazsihisz-rendszer válsága
A Mazsihisz leépülési folyamata nem most indult meg. A nemzedékek romlása az elmúlt évtizedekben folyamatos volt, a zsidók szélesebb közösségével már régen elvesztette a kapcsolatát, ezért komoly felelősség terheli. A zsidó értelmiségieket … Tovább »
„Gondolkodom, tehát még vagyok” – Sándor Györggyel beszélget Várnai Pál
– A múltkorjában elmeséltem Önnek a telefonon egy Örkény történetet. Fegyveresek állítanak be valakihez, elviszik egy házba, odaállítják az udvar közepébe, bekötik a szemét és ráfogják a fegyvert. Odarohan valaki és azt mondja: „Elnézést, tévedés, a Kossuth díjakat … Tovább »
Megjelent a Szombat novemberi száma: Száz év Tel-Avivban
Klein Rudolf: Tel-Aviv száz éves
Tel-Aviv városa idén ünnepeli fennállásának századik évfordulóját. Ritka ez egy olyan országban, ahol nehézen található nagyobb település, mely nem szerepel a Bibliában, illetve történelmi forrásban. De itt éppen a fordítottjáról volt szó: … Tovább »
Játék a Goldmarkban
Hetven évvel ezelőtt, 1939. november 11-én tartotta meg első előadását a pesti Goldmark-teremben a magyar színpadokról a zsidótörvények következtében száműzött zsidó színészekből alakult színház. A letiltott művészeket az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) több száz rendezvénnyel próbálta megmenteni a fizikai és szellemi pusztulástól. Az utolsó előadást 1944. március 19-én, a németek bevonulása napján tarthatták meg.
Megjelent a Szombat szeptemberi száma
A szeptemberi Budapest-szám tartalmából:
Komoróczy Géza: Zsidónegyedek Budapesten: egy kifejezés tisztázása
Pesten a zsidók a Király utca felső harmadában vetették meg a lábukat. A középkori mintától eltérően, nem a hatalmi központ közelében: a magisztrátus lehetőleg … Tovább »
„A politikának volt nagyon fontos a jó szereplés”
Vitray Tamással beszélget Várnai Pál 2009. május 30. – Írásban is, szóban is szokta emlegetni, hogy szerencséje volt az életben. Ez a gyakran használt fogalom több mindent jelenthet. Azt is jelentheti, hogy valaki, mint többek között én is, 1944-ben a „jó” vonatra szállt. … Tovább »
MEGJELENT A SZOMBAT MÁJUSI SZÁMA!
2009 MÁJUSI SZÁM
Shlomo Avineri: Miről beszéljünk a Hamasszal?
Részletek a Hamasz Alapokmányából
Heller Ágnes: A zsidó értelmiség életformája a felszabadulás után
„Azért élek itt, mert itt vagyok honpolgár” Heller Ágnessel beszélget Várnai Pál
„Az antiszemitizmus … Tovább »
„Mindkét fél felelőssége óriási”
Ez egy sokszereplős játék, amelyet nem lehet egyikre vagy másikra kenni, bár mindkét fél felelőssége óriási. De hol van a vállalkozók meg az egyház felelőssége, a szakszervezeteké, a nemcigány társadalmi szervezeteké, meg a nagycsaládosok szövetségéé, amely egy tipikusan vallásos és szegény középosztály-orientált társadalmi csoport. Miért nem nyújtanak segítséget?
Megjelent a Szombat 2009. áprilisi száma
Gadó János: Tettesek és vagy / áldozatok – Romák a honi közbeszédben
A cigányság gondjai olyan súlyosak, hogy azokat nemzedékek alatt lehet fölszámolni – ha egyáltalán. A problémák „megoldását” zászlóra tűzni irreális. Az elsődleges feladat az lenne, hogy megtaláljuk, … Tovább »
Megjelent a Szombat 2009. márciusi száma
Forradalmak és zsidók:
márciusi számunk tartalmából
Szalai Miklós: Zsidóság és forradalmak az idők folyamán
„Ezeknek a forradalmaknak, s a törvénnyel szentesített királygyilkosságoknak, amelyekben kulmináltak, a mélyebb jelentése a politikai hatalom deszakralizálása, amely … Tovább »
Várnai Pál: Beszél itt még valaki oroszul?
Először Verne Gyula Sztrogoff Mihály című regényéből szereztem tudomást az oroszokról. Serdülő gyerekként izgatott a távoli egzotikus ország: a tarantasz, a kibitka, a kancsuka vad tája. Később, kisiskolás koromban, a háború éveiben, apám gyakran kiteregette az asztalra Európa … Tovább »
Megjelent a Szombat 2009. februári száma
Novák Attila: Végtelenített lemez a Közel-Keleten
„…a háború, még ha szükséges is, de rossz, a bombák nem identitás-elemek, hanem kemény tények, a csonkolt testek és a sok vér látványa pedig emlékeztessen minket arra, hogy mindannyian felelősek vagyunk egymásért a földön. … Tovább »
“A mi Erdélyünk”
„Tudomásul kell venni, de nem nyaldosni a sebeket”
MEGJELENT A SZOMBAT SZEPTEMBERI SZÁMA!
2008 SZEPTEMBERI SZÁM
Gadó János: Romaügyi illúziók ellen
Tallián Miklós: Obama a Siratófalnál
Shmuel Trigano: Vallásos szélsôségek és szekularizmus között – A zsidó identitás helyzete a világban
A haszidok és az Internet
Németh Zsolt: Küzdelem egy hôs elismeréséért
… Tovább »
Elhunyt Mezei András
„Én sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok, hogy együttérzek Izraellel. Ugyanakkor nekem sincs mentségem: kiváltam a pionírok közül és visszacsúsztam a túlélő zsidóság ígéretföldjének hitt kommunista menedékébe. Zsidóságukat megtagadva, ezek az emberek előbb-utóbb torzult személyiségekké és potenciális áldozatokká váltak.
„Nagyon szomorúnak látom a számháborút”
„Azután Trianon kapcsán is megmaradunk a siralmaknál, ami persze egy iszonyatos érvágás volt. Elszakították az egész gazdaság nyersanyagbázisát, meg a piacát. Ettől kezdve újra kellett kezdeni és meg tudták csinálni, na nem a politikusok, hanem az ország, az emberek. Ők fizették ki a számlát. 1945 után megint fel kellett építeni ezt az országot és ez is megtörtént, úgy ahogy, de sikerült.”
Áprilisi számunk tartalmából
Gadó János: Az ezeréves birodalom küszöbén
Dehumanizálás: egy személyt vagy emberek egy csoportját verbális agresszió útján megfosztanak emberi mivoltától, leprásként, féregként ábrázolják, akinek kiiktatása immár nem erkölcsi dilemma, csupán közegészségügyi feladat. A … Tovább »