Összesen 630 találat (101 - 120) : Vári György.
Külföldön élő, fiatal magyar rabbik a magyar zsidó közösség támogatására, a komoly szándékú betérések megkönnyítésére létrehozzák az irányzatokhoz nem kötődő Budai Bét Dint. Az alapítók: Bedő Viktória konzervatív, Langer Ármin rekonstrukcionista és Pollák Ariel, szintén … Tovább »
A Tóra és a személyes felelősség.
Mi a célja az alább olvasható cikknek?
Hat magyar rabbi, továbbá egy rabbitanuló – ortodox, konzervatív, reformzsidó, rekonstrukcionista valamint renewal vallási vezetők – közös állásfoglalása ez az írás – amelyhez még két közösségi … Tovább »
Az Ipolyságra visszatért túlélők nagy része képtelen volt a szeretteikre emlékeztető utcák és házak között élni, legtöbbjük már 1945-46 -ban elhagyta nemcsak a várost, hanem az ujjá alakuló Csehszlovákiát is.
Akik maradtak, megpróbáltak beilleszkedni, bízva egy békésebb, … Tovább »
A Budapest Pride Fesztivál alkalmából, a befogadó zsidó közösségek ismét kinyilvánítják támogatásukat és kiállásukat az LMBTQ emberek mellett egy szombat reggeli ima, sábát sáhárit szertartás keretében július 23-án 10.30-kor a Bálint Házban.
„Jeles alkalom az idei, … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
Az első világháborút követően a magyar politikai elit zsidósággal kapcsolatos nemzeti stratégiája megváltozott. Az önmagát a magyar nemzet részeként felfogó neológ elit a dualizmus időszakára aranykorként tekintett. Írásomban azt vizsgálom, hogy a neológ Egyenlőség című lapban, … Tovább »
„A mai csodarabbik többé-kevésbé üzletemberek. Van köztük jámbor, istenfélő is. De van szédelgő is. A mi szentünk, a kállói, nem ilyen. Az költő. Poéta, az isten kegyelméből. És magyar.” (Szabolcsi Lajos: A Tisza partján, a kállói szent pap meséi, in: Délibáb)
Száz … Tovább »
Emlékséta Bonyhádon
„Élt Bonyhádon egy nép, de hogyan? Tudta, hogy 1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át? Mi az, hogy kóser? Miért kovásztalan a macesz? Rituális fürdő Bonyhádon? Postagalamb, mint megrendelő? Mindezekről és sok másról hallhat, ha részt vesz a Sétán!”
“Vasárnap közösségünk alapítói átadták helyüket a következő nemzedéknek: az új vezetőségi tagok több mint fele ötven év alatti és közel fele az elmúlt két-három év során csatlakozott a közösséghez” – szól a sajtóközlemény.
“A Bét Orim Reform Zsidó Hitközség … Tovább »
“Ő nem ment [Szász]Régenbe, mert nem volt ott senkije. Kolozsváron maradt, mert ott voltak valami rokonaink, akik el voltak bujtatva a zsidó kórház pincéjében, és túlélte a háborút az egész család.”
Grün László visszaemlékezése (Centropa)
Kolozsváron … Tovább »
A Budapest Zsidó Hitközség éles hangú közleményben szállt szembe a két neológ gyúlekezet és két reformzsidó hitközség által kezdeményezett, nőket is tórát olvasni hívó, illetve engedő nyilatkozatával.
A Budapesti Zsidó Hitközséghez, illetve a Mazsihiszhez tartozó Hunyadi … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközséghez, illetve a Mazsihiszhez tartozó Hunyadi téri és Páva utcai neológ templomkörzetek, illetve a Szim Salom és a Bét Orim reformzsidó közösségek vallási vezetőinek (Fináli Gábor, Radvánszki Péter, Kelemen Katalin és Vári György) tervei között szerepel, … Tovább »
Terepfelmérés.
Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »
A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »
Egy jó emberrel kevesebb lett a világ, pont akkor, amikor szükség van.
Nem tudom létezik-e még a világ, ahonnan érkezett, amit képviselt. Tanára volt a Rabbiképzőnek, de egy gyárban kezdett el dolgozni fiatal fiúként és nem váltott munkahelyet egész … Tovább »
Először fordult elő, hogy két neológ és két reform hitközség közösen egalitárius ünnepséget tartott. Purim alkalmából férfiak mellett nők is felolvashattak Eszter könyvéből.
A házigazda Hunyadi téri zsinagóga (rabbija Fináli Gábor) mellett a Páva utcai zsinagóga (rabbija … Tovább »
Beszélgetés Dr. Vári Györggyel
A személyes indíttatásodról beszéljünk, arról, hogy a civil foglalkozás helyett miért választottad a rabbi hivatást? Befutott irodalomtörténész voltál, egyetemi oktató, újságíró, sőt, 2010-ben politikus is az LMP színeiben…
Ezek … Tovább »
Beszélgetés dr. Kurucz Ákos rabbival
Három olyan rabbit avat idén az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, akik magasan képzett, diplomás értelmiségiek voltak, mielőtt rabbinikus tanulmányaikat elkezdték. Közülük elsőként a februárban végzett, és hétfőn felavatott dr. … Tovább »
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból közöljük Nyerges András hosszabb lélegzetű tanulmányának első részét – a folytatást további négy napon át olvashatják az érdeklődők.
Mottó:
Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt … Tovább »
Érzékeny és fontos kérdést tett fel Fináli Gábor rabbi facebook oldalán.
“Ha ön kósert tart, de sokallja az árakat, vagy szeretne tartani, vagy tartott, de nem bírta anyagilag, esetleg a minőséggel volt gondja, kérem jelezze a poszt alatt!
Ha ön valamelyik fentebbi csoportba … Tovább »