Összesen 166 találat (141 - 160) : Vári Emil.
„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1
(Vázsonyi Vilmos)
A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.
A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben
,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »
The February issue of Szombat begins with an essay by János Gadó in which he broadly reviews the mode of the Holocaust remembrances held in Hungary and analyzes the role of memory in the Jewish community’s self-perception. In 1994 the ’Congregation of Faith’ organized a series of events marking … Tovább »
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
Az új olasz kormány és Izrael
Amikor az idén júliusban Antonio Martino olasz külügyminiszter Londonban járt, a brit zsidóság képviselői találkozót kértek tőle. A brit zsidó közösséget – amelyet amúgy is megrázott a két brutális merénylet a londoni Izraeli Nagykövetség, … Tovább »
Ha van fiatal nő, akiről elmondhatni, hogy az anyatejjel szívta magába a feminizmust, Kate Roiphe az, annak az Anne Roiphe-nak a leánya, aki a hatvanas évek egyik mérföldkövének számító feminista regényét, az Up the Sandbox-ot írta. Új könyvében* elmondja, hogy kislánykorában a feminizmust … Tovább »
Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Balog Iván: Társadalmi zoológia
Szántó T. Gábor: „Ezek a dallamok csak együtt működnek”
Götz Eszter: Jób, az Isten bírája
Fenákel Judit: Találkozás
Várai Emil: A hagyomány őrzői
1848 tavasza: Rendelet az antiszemita zavargások ellen
Komoróczy … Tovább »
Féner Tamás fotóművész képei
Izrael Állam 45. Függetlenségi Napjáról áprilisban Zalaegerszeg városa is megemlékezik. A rendezvények során izraeli kapcsolataik dokumentálása mellett kiállítják Féner Tamásnak, a magyarországi mai vallásos zsidóság életéről készített képeit.
Mai … Tovább »
A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?
Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »
Kedves Olvasó! El tudja képzelni, hogy az év végén családjával egy ismeretlen város külső negyedének valamiféle szociális intézményében lakik, egy termet megosztva másokkal, miközben elődei hagyatékát, saját munkájának gyümölcsét, minden vagyonát egy bőröndben vagy hátizsákban … Tovább »
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Domán István: Múltunkról, múltunkból
Schweitzer Gábor: Könyvespolc
Izraeli modern kerámia
Thury Levente: Kávéházi Lapok
sz. t. g.: Messiásvárók
Geréb Anna: Zsidó téma az orosz filmben
Oszip Mandelstam: Szó és kultúra
Oszip Mandelstam: Korunk és … Tovább »
Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »
Évszázadok héber dallamai
Zenei életünkben egyedülálló sorozat bemutatására vállalkozott a Budapesti Tomkins Énekegyüttes. Az elmúlt hónapokban alkalomról alkalomra a legjelentősebb felekezeti liturgiák keresztmetszetét adták a Budavári Palota E épületében, a Királypincében.
„A … Tovább »
„Nyújtsd ki a nyelved!”
Apám a templom udvarán álldogál egy másik zsidóval taleszben és papucsban. Ő kéri, hogy nyújtsam ki a nyelvem. Jóm Kippur napja van, böjt; tizenkét éves vagyok. Hazaszaladtam a templomból valami apróságért, és apám azt akarja ellenőrizni, hogy ettem-e … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »